Törvény biztosít piacot a kisüzemi sörfőzdéknek

Július 3-a piros betűs ünnep lehet a kisüzemi sörfőzdék életében – jelentette ki tegnap Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke az elfogadott, rájuk vonatkozó törvény kapcsán, amely legalább húszszázalékos piaci részesedést biztosít olyan vendéglátóhelyeken, amelyek a legnagyobb gyártókkal kötöttek kizárólagos megállapodást.

Előzményként elmondta, a kisüzemek tavasszal bekerültek abba a kedvezményezetti körbe, amelyeknek a kormány járulékkedvezményeket biztosított, ezáltal lehetőséget a túléléshez. Emlékeztetett, egy 1994-es, nagyüzemi ráhatásra tett megállapodás nyolcezer hektoliter/évben húzta meg a határvonalat a sörfőzdék között. Ennek nyomán olyan szerződések köttettek, amelyek a kisüzemeket elzárták a piactól, és bár 2015-re a három legnagyobb multi vállalta, hogy a piac 19 százalékát átengedi, ebből semmi nem valósult meg. A kisüzemi vállalkozások megmaradásuk zálogaként nagy távolságokra voltak kénytelenek szállítani.

Bukovinszky Béla, a Szent András Sörfőzde ügyvezetője a szót átvéve boros példával érzékeltetve azt mondta, ha valaki egy villányi hotelban helyi bort szeretne kérni, nem tudják neki felszolgálni, ha egy másik tájegység borászata kizárólagos szerződést kötött a hotellal. Arról a nagyüzemi sajátosságról is beszélt, hogy nem klasszikus söralapanyagok is kerültek az italba, így téve olcsóbbá annak előállítását. Ez a fajta olcsósítás piactorzulást hozott, ellehetetlenítve a kisebbeket. Gyenge Zsolt zárszóként úgy fogalmazott, a kormány meghallotta a sörfőzdék kívánságait, így a szektor most óriási fejlődés lehetősége előtt áll. Lapunk kérdésére elmondta, téves információ az, hogy a kisüzemek megjelenése áremelkedést hozna, igaz, árcsökkenésre is csak akkor lehet számítani, ha a csapolt sör áfáját mérséklik, mivel ez megmutatkozik majd a fogyasztói árakban. A törvénnyel kapcsolatban rámutatott, már nem köthető új szerződés a régi feltételek szerint, a még meglévő megállapodások is csak jövő év július 31-ig biztosíthatják a korábbi kizárólagosságot. További kérdésre válaszolva úgy látja, reális cél a legalább húszszázalékos kínálati részesedés megszerzése, nem beszélve arról, hogy a kiskereskedelmi egységekben is le vannak osztva a polchelyek a nagyobbak javára.