Jól vizsgáztak a hazai kutatók

Sikeres volt a magyar kutatók munkája a járvány idején, világszínvonalú eredményeket értünk el eddig, és bebizonyosodott, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerünk működőképes – közölte tegnap Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Fokozatváltás 2.0 – Újraindítás címmel tartott online konferencián. A tárcavezető egyebek mellett megemlítette, hogy a kutatók száznál több projektjavaslatot nyújtottak be, négy lélegeztetőgép-típust fejlesztettek ki, ebből háromnak a gyártása megkezdődhet. Ugyanakkor a hatóanyag-kutatásban is jelentős eredményeket értek el – tette hozzá.

Palkovics László elmondta, hogy jövőre tovább emelkedik a kutatás-fejlesztési és innovációs forrás, példaként említette, hogy 22 milliárd forinttal, 39 milliárd forintra növekszik az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat költségvetése. Ezzel együtt évente 25 százalékkal nőnek az országban az ilyen jellegű kiadások. A felső­oktatási intézményekben modellváltás valósul meg, az egyetemek köré tudományos és innovációs parkok szerveződnek – Budapesten kettő ilyen lesz –, a már létrejöttek helyzetét és finanszírozását a kormány hamarosan áttekinti. Hozzátette, hogy az egészségipar kutatás-fejlesztésében szerepet kapnak a tudományos és innovációs parkok, köztük a Semmelweis Egyetemé. Jelezte, hogy idén 85 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségipari cégek támogatására. Ez fontos része a magyar gazdaságnak, ugyanis 6400 ilyen cég működik az országban. A felsőoktatás intézményi modellváltásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a magyar állam nem vonul ki a finanszírozásból, az állam a fenntartó funkcióját vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaira bízza. Ennek a megvalósítása folyamatban van. A miniszter szólt arról is, a vírushelyzet megmutatta azt is, hogy az online oktatásból, a távképzésből lehet profitálni.

„Tovább nő az innovációs forrás”

Fotó: MH/Bodnár Patrícia

György László az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a konferencián azt emelte ki, hogy a koronavírus okozta gazdasági válság egyben lehetőség is a számunkra, hiszen a világgazdaság átalakul, és ez előnyöket hozhat. Ezt az államtitkár leginkább arra alapozta, hogy most nem strukturális, hanem bizalmi válság alakult ki, és ha a bizalom helyreáll, akkor a keresleti piac is. Segítséget jelent az is, hogy a magyar exportpiacokon jelentősek a megtakarítások, elsősorban az Egyesült Államokban és az Európai Unióban, másrészt Kínában élénkülés tapasztalható. Azok az országok, így hazánk, amelyek sikeresek voltak a járvány elleni védekezésben, komoly bizalmi tőkével rendelkeznek, és ez megalapozza a befektetők bizalmát is. Előnyt jelenthet Magyarország számára, hogy rövidülnek az ellátási láncok, ami azt is jelenti, hogy mind több termelőegység kerül vissza Ázsiából Európába. Szintén a sikerhez járulhat hozzá, hogy 2021-ben megkezdődik az új uniós ciklus, és a kohéziós pénzek egy részét digitalizációra és a zöldgazdaság támogatására fordíthatjuk.

Charaf Hassan a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánja arról beszélt, hogy a magyar egyetemek jól vették az akadályt a digitális átállásban, és komoly szerepet tulajdonít a papírmentes oktatás elterjesztésének. Jakab Roland a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke elmondta, hogy Magyarországon a mesterséges intelligencia 15 százalékkal növelheti a bruttó hazai terméket 2030-ig, a kis- és közepes vállalatok teljesítménye 25 százalékkal javulhat ezáltal, és egymillió állampolgár találhat a jelenleginél magasabb hozzáadott értékű munkahelyet.

Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára kifejtette, hogy a maga területén mindenki megfelelően kezelte a járvány kihívásait, a digitális átállást a tanárok, diákok, oktatók és hallgatók egyaránt jól fogadták, félévet senki nem vesztett. Az államtitkár a tapasztalatokat nevezte a járvány egyik legfontosabb hozadékának, mivel ezekre alapozva egy újabb veszélyhelyzetben az előzőnél is hatékonyabban lehet védekezni.