Gazdaság

Felértékelődött a nyaralók szerepe

Megfizethetősége okán népszerűvé vált a Tisza-tó környéke, a Velencei-tónál pedig olyanok is keresgélnek, akik a főváros közelében remélnek állandó lakhatást

A járvány hatásaként és egy esetleges második hullámra készülve felértékelődött az agglomerációs településeken található, külterületi ingatlanok és nyaralók szerepe.

Felértékelődött a nyaralók szerepe
Hosszú távon megtérül, ha nem bérlünk, hanem veszünk üdülőházat
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Az elmúlt években sokan vásároltak a fővárosból egy órán belül elérhető településeken nyaralót, de bőven akadt példa a fővárostól messzebb elhelyezkedő üdülők megvásárlására idén áprilisban is – válaszolta lapunk megkeresésére az Otthon Centrum. A Balaton és a Velencei-tó maradt a járvány alatt is a legfelkapottabb, de akadtak vásárlások kisebb településeken is, például a Mátrában és a felkapott fürdővárosok közelében. Az ingatlan adásvételek hat százaléka továbbra is nyaraló volt, ez nem mutatott jelentős eltérést a vírus megjelenése előtti időszakhoz képest.

A járvány tovagyűrűző hatásaként ugyanakkor az üdülőingatlan szegmensben előtérbe kerültek az agglomerációs településeken található, külterületi (volt zártkerti) ingatlanok és nyaralók. Főleg ott, ahol a víz és villany mellett az internetszolgáltatás is elérhető. Ezzel együtt az ingatlanpiaci tendenciák alapján a potenciális vásárlók közül sokan kivártak – itt is. Emellett sokan azok közül, akik egy második hullámra számítanak, és egy kis lakásban töltötték az elmúlt időszakot, megfontolják, hogy egy olcsóbb, esetleg zártkerti ingatlant vásároljanak. Közülük elsősorban azok számára lehet vonzó a nyaralóba költözés, akiknek kisgyermekekkel kellett otthon maradniuk, de távmunkában tudtak dolgozni is.

Az anyagi fedezet szempontjából fontos, hogy a lakó- és a nyaralóingatlanok piacát más tényezők mozgatják. Előbbieknél három év alatt ötven százalékra emelkedett azok aránya, akik hitelt (is) vesznek fel a vásárláshoz. Ehhez hozzátartozik a csok, a falusi csok és a babaváró támogatás járvány ellenére is töretlen népszerűsége. A nyaralókra, zártkertekre viszont nem érvényesek a támogatások, a hitelfeltételek is szigorúbbak. Ennek egyik fő oka, hogy az ilyen típusú ingatlanok forgalomképessége, értéke általában alacsonyabb, mint a lakóingatlanoké. Ezért a potenciális vásárlók nagyobb része vagy készpénzzel, esetleg személyi kölcsön felvételével oldja meg a vásárlást. Ebben a körben is egyre többen érdeklődnek azonban hitelfelvételi lehetőségek iránt, különösen igaz ez a frekventált üdülőövezetekben s azon belül kiemelten az új építésű projektek esetén.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője tegnapi közleményében úgy fogalmazott, a nya­ralók iránti kereslet kisebb mértékben esett vissza a járványhelyzetben, mint a többi lakóingatlan iránt. A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta az eladó nyaralók kínálata mérséklődött, az erőteljes kereslet felszívhatja a megfelelő árazású ingatlanokat a következő egy-két hónapban.

A Balaton északi partján található nyaralók iránti kereslet májusban 22 százalékkal, júniusban pedig már 47 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A Fejér megyében található, jellemzően a Velencei-tó közelében lévő nyaralók iránti kereslet a balatoni társaikkal ellentétben csak júniusban emelkedett tavalyhoz képest, több mint húsz százalékkal, az előző hónapokban elmaradt a kereslet a tavalyitól.

A Velencei-tó két legkedveltebb „céltelepülésén” egymással ellentétesen mozogtak az árak: Gárdonyban az átlagos négyzetméterár négy százalékkal 530 ezer forintra csökkent, ezzel szemben Velencén 11 százalékkal 562 ezer forintra nőttek. Az Ingatlan.com szakértője hozzátette, hogy a két településen már nemcsak a nyaralóvásárlók vannak jelen, hanem azok is, akik a főváros közelsége miatt a Budapestről és környékéről költöznének állandó jelleggel a tó partjára.

A Heves megyei, azaz jellemzően a Tisza-tó melletti nyaralók is felértékelődtek idén. Balogh László azt mondta, hogy egyre többen keresik a tókörnyéki ingatlanokat, részben azért, mert alacsonyabb áron elérhetők, mint például a Velencei-tó és Balaton partja. Szinte az összes Tisza-tavi településen emelkedtek az árak 2020-ban. Az Ingatlan.com elemzése szerint a tóparti nyaralók és ingatlanok iránti fokozott keresletet magyarázhatja a járványtól, illetve az esetleges második hullámtól való félelem. Hosszabb távon, a járványhatást leszámítva elképzelhető egy átrendeződés. A Balaton partján a legdrágább települések felől az olcsóbb területek felé mehetnek a vásárlók, a Velencei-tónál az északi oldalon lévő sukorói és pákozdi ingatlanok iránt fokozódhat az érdeklődés, ha leszűkül a gárdonyi és velencei kínálat. A Tisza-tónál pedig szinte valamennyi településen emelkedhetnek az árak a következő időszakban.

Kapcsolódó írásaink

Nagy lehetőség rejlik a rozsdaövezetekben

ĀJelentős piacformáló tényező a barnaövezetekben alkalmazható kedvezményes lakásáfa, ami egyszerre teremt fizetőképes keresletet és megrendelésállományt az építőiparnak

Rendkívül népszerű a falusi csok

Ā„Egész Európában nincs még egy ilyen támogatási rendszer, egyedülálló és példaértékű a falusi családi otthonteremtési kedvezmény”

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom