Gazdaság
Nagy lehetőség rejlik a rozsdaövezetekben
Jelentős piacformáló tényező a barnaövezetekben alkalmazható kedvezményes lakásáfa, ami egyszerre teremt fizetőképes keresletet és megrendelésállományt az építőiparnak
– A megfizethető árú lakhatás mellett szakmai-építőipari szemmel vizsgálva mit jelent a kedvezményes lakásáfa alkalmazhatósága a rozsdaövezetekben?
– Rendkívül fontos, mert a lakásépítéssel foglalkozó cégek az elmúlt három év során bővíteni tudták kapacitásaikat. Ennek köszönhetően huszonöt-huszonnyolcezer lakás épülhetett évente, 2020 első négy hónapjában viszont az építések száma harmincöt százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Ha tehát a piacon nem következne be pozitív változás, nem lenne szükség ekkora kapacitásra, kevesebb mint felére esne vissza az építésszám. Fontos előzmény, hogy 2013–14-re a lakásépítők a 2008-ban kirobbanó válság következtében a piacuk hetvenkét százalékát elvesztették, élénkülést 2015–16-tól figyelhetünk meg. Az erőforrások fel- és leépítgetésének elkerülése miatt is fontos, hogy ne szakadjon be a piac.
– A rozsdaövezeti akcióterv azonnali, valamint középtávon fejleszthető területeket különböztet meg.
– Az azonnali fejlesztésű területek a fővárosra koncentrálódnak, itt vannak jelen leginkább a nagy volumenű ingatlanfejlesztők, illetve megtalálhatók építési engedéllyel rendelkező fejlesztések. Azzal pedig, hogy huszonkét százaléknyi áfáról lemond a költségvetés, a fizetőképes keresletet is sikerülhet megteremteni. Ehhez ugyanakkor adópolitikai intézkedések is szükségesek.
– Mivel jár egy középtávú fejlesztési területet használatba vonni?
– A fejlesztéseknek egy külön engedélyezési rendszerbe kellene kerülniük. Nagy területekről beszélünk, amelyek nem biztos, hogy egyszerre vonhatók fejlesztésbe, ahol ez így van, önálló helyrajzi számot kell kapjanak. Nem egy esetben övezeti átsorolás is szükséges lehet, hiszen az M8-as besorolású területeken nem lehet lakóingatlant építeni. Összességében az előkészítő munkákhoz a kerületi, a fővárosi önkormányzat, valamint az illetékes földhivatal bevonása is szükséges. Utóbbiak leterheltsége miatt az előkészületek – alapesetben – két évig is elhúzódhatnak. Ezután beszélhetünk csak tervekről, engedélyekről, majd az építkezésről.
– Beszélhetünk-e már konkrét területekről, helyszínekről?
– A főváros esetében a Duna mentén, valamint a belvárostól északra és délre egyaránt találhatók rozsdaövezetek, ezek hasznosítása pedig azon is múlik, hogy a fejlesztőknek hol lesz érdekeltségük. Szerintem alapvetően ez egy városi lakásépítési program. Ehhez fontos megjegyezni, Magyarországon 2800 kistelepülés található, a helyben maradást segíti az a 2018-ban bevezetett program, amely ötmillió forintig biztosít forgalmiadó-visszatérítést annak, aki kistelepülésen építkezik vagy felújít. Ez alapján az akcióterv a nagyobb településekre kell vonatkozzon, a két program így ad országos lefedettséget. Emellett az is látható, hogy arra is igyekeznek lehetőséget biztosítani, hogy ne csupán a nagyberuházók építhessenek, hanem a kisebbek is, akár csak egy két-három lakásos társasházat.
– A rozsdaövezeti program mellett hogyan segíti az építőipart a gazdaságvédelmi akcióterv?
– Az utóbbi esetben makrogazdasági intézkedésekről beszélhetünk. Az ágazat nem közvetlenül, hanem megrendelések útján, illetve hitelezési, adózási könnyítésekkel nyer támogatást. Elmondható az is, hogy a fejlesztések legalább fele építéssel járó beruházás. A meghirdetett beruházástámogatási programoknak itt mutatkozik meg a jelentősége. Ehhez hozzájönnek a jegybank által meghirdetett kedvezményes beruházásra fordítható hitelkonstrukciók. A megrendelők oldaláról hozzák helyzetbe az építőipart, az ÉVOSZ pedig azt javasolta, keresletkiegyenlítő célzattal egyes állami beruházások megvalósítását hozzák előbbre. Egy ilyen intézkedés a kapcsolódó ágazatokat, például a bútorgyártást, kertészetet is érinti. Az építőipar ezeket az anyagokat, eszközöket használja, építi be. A kormányzat kiemelt ágazatként tekint az építőiparra, jelentős keretet különített el kapacitásbővítő beruházásokra. Úgy gondolom, a támogatotti körbe érdemes lenne bevonni az építőanyag-ipart is, ugyanis minél inkább előszerelt anyagokat kapunk, annál gyorsabban, hatékonyabban tudunk azokkal dolgozni. A digitalizáció és a szervezés területén azonban akad még tennivalónk.
