Gazdaság

Javul a gazdák helyzete a multikkal szemben

Arra biztatunk mindenkit, hogy hozzanak létre termelői integrációs szervezeteket, hiszen a kiszolgáltatottságuk ezáltal jelentősen csökken – mondta lapunknak Feldman Zsolt

A korábbi évek tapasztalatainak birtokában egyre inkább felértékelődött a szárazságtűrő fajták előállítása, forgalmazása – mondta Feld­man Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Javul a gazdák helyzete a multikkal szemben
„Az áruforgalom helyreállásával a termelők félelme alábbhagyott”
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– Mennyire érintette negatívan a gabonatermesztést a járvány megjelenése?

– A szántóföldi növénytermesztőket átmenetileg érintette a válsághelyzet. A nemzetközi áruszállításban kezdetben fellépő nehézségek ijedtségre adtak okot, szerencsére azonban a kamionok szabadabb határátlépésére irányuló intézkedések eredményesek voltak, így az export – beleértve a gabonákat és olajos magvakat – folytatódhatott. Rövid időre a külföldről érkező,  a termeléshez nélkülözhetetlen egyes növényvédő szerek, műtrágyák behozatalának átmeneti lassulása tette bizonytalanná a szántóföldi növénytermesztőket, ami náluk is növelte a készletezési hajlandóságot. Szerencsére az áruforgalom helyreállásával ez a félelem alábbhagyott.

– Ezt a félelmet a munkaerőhiány is fokozta?

– Ahogyan Európa többi részén, úgy itthon szintén küzd az agrá­rium a munkaerő hiányával is. Ezért próbálta az Agrárminisztérium összekötni a munkaerő iránti gazdálkodói keresletet a munkakeresők igényeivel a Munkaszüret.hu portál elindításával. Mostanra a gazdálkodók sem nagyobb, sem kisebb munkaerőhiánnyal nem szembesülnek a korábbi években tapasztaltakhoz képest.

– A gazdáknak a belvízzel, az aszállyal és a gombabetegségekkel is meg kellett küzdeniük.

– Most kezdődött a betakarítás. Aszálykárt háromszázezer hektárról jelentettek a gazdálkodók, jelenleg az elmúlt hetek későn jött csapadékos időjárásának következményeivel küzdenek. Az őszi kalászosoknál – így például a búzánál –, a gombabetegségek szempontjából legérzékenyebb kalászosodási időszakában aszály volt, így idén nem kell aggódni emiatt. Bár a magyar gabonatermelést a gombabetegségek nem fenyegetik, oda kell azonban figyelni a napraforgó növényvédelmére a most éppen a nagy mennyiségű csapadék miatt nehezen megközelíthető táblákon is, hiszen a nedvesség segíti a betegségek terjedését. Bízhatunk ugyanakkor a magyar gazdálkodók szakértelmében és tu­-
dásában.

– Használnak a termelők száraz­ságtűrő fajtákat?

– Ez a szempont egyik oldalon a fajta-előállítók, másik oldalon a termelők számára is egyre fontosabb, hiszen mind komolyabb a vegetációs időszakban megtapasztalt hőstressz és a száraz időszakok hossza. A jó fajták mellett azonban az elmúlt esztendők időjárási tapasztalatai alapján sokkal nagyobb tudatosság tapasztalható a gazdálkodóknál a művelés során a vízmegtartást segítő agrotechnikai megoldások alkalmazásában is. Ezenfelül pedig arra biztatunk mindenkit, hogy használják az öntözésfejlesztési támogatásainkat.

– Az agrártárca az anyagi támogatások mellett a jövedelmezőség javítására is kísérletet tesz, Nagy István miniszter a napokban jelentette be a termelői integrá­ciós szervezet (TISZ) megalakítását. Hogyan segíthet a gazdák bevételeinek növelésében, és milyen egyéb előnye van a TISZ-hez való csatlakozásnak?

– Nagyon sok kisebb, egyéni és családi gazdaság áll a mezőgazdasági termékpálya alsó szintjén, terményeiket hagyományosan náluk jóval erősebb felvásárlói kör számára tudják értékesíteni. Azzal próbáljuk a termelők piaci alkupozícióját javítani, hogy eszközöket adunk számukra az együttműködéshez. Ennek ugyan több lépcsőfoka is van, mivel már most léteznek olyan termelői értékesítő szervezetek, amelyek közös infrastruktúrával, beszerzéssel és értékesítéssel tudják segíteni tagjaikat, működnek termelői csoportok a zöldség-gyümölcsön kívüli ágazatokban. Ezek esetében az a jellemző, hogy a termelő köteles azon a csoporton keresztül értékesíteni termékeit, amelyben tag. Most ennél egy lazább termelői együttműködési formára adnánk lehetőséget mindazoknak, akiknek ehhez a közös infrastruktúra megteremtéséhez nincsenek meg a szükséges eszközeik. Egy termelői integrációs szervezet a terményt nem veszi meg a gazdálkodótól, viszont rajta keresztül mégis egy nagy, közös árualapot tudnak létrehozni a termelők, így magasabb értékesítési árat, jobb piaci pozíciót harcolhatnak ki a felvásárlóval szemben. A gazdálkodói versenyképességnek ez fontos eleme lehet.

– Ezzel a gazdák kiszolgáltatottsága is csökkenhet a multikkal szemben?

– Így van. Arra biztatjuk őket, hogy hozzanak létre ilyen termelői szervezeteket, éljenek a lehetőséggel, hiszen a kiszolgáltatottságuk ezáltal jelentősen csökken.

Elstartolt az aratás, gyengébb termés várható


Megkezdődtek az aratási munkák az őszi árpa betakarításával, az előzetes becslések szerint az időjárási viszontagságok miatt a közepesnél gyengébb termés várható, a nyári aratású szántóföldi növényekből több mint 1,6 millió hektárról mintegy hétmillió tonnát takaríthatnak be, ami egyelőre csak egy óvatos becslés – jelentette ki tegnap Feldman Zsolt államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, az őszi árpa betakarítása jelenleg harminc százalékon áll, emellett megkezdődött az őszi búza betakarítása, a repcéé pedig a hétvégén indul. A terméshozamok a korábbi évek átlagánál hat–tizenöt százalékkal lehetnek alacsonyabbak, ami jelentős veszteséget jelent. Csaknem kilencszázezer hektárról takarítanak be őszi búzát idén a gazdák, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint hektáronként 4,3-4,4 tonnás átlaggal számolnak.
A legkedvezőtlenebb helyzet a repcénél van, terméshozama a becsült értékeknél is alacsonyabb lehet, hektáronként 2-2,1 tonna körül alakulhat 311 ezer hektáron. Idén több nehézséget tapasztaltak a gazdák: háromszázezer hektárra jelentettek be aszálykárt, emellett az elmúlt időszak intenzív csapadékos időjárása miatt mintegy tízezer hektáron a belvíz is megjelent – tette hozzá.
(HG)

Kapcsolódó írásaink