Gazdaság

Jövőre tovább erősödhetnek a hazai vállalkozások

Banai Péter Benő: Ha tavaly a parlament elfogadja az ellenzéki javaslatokat, akkor a védekezés céljára első helyen beállított Országvédelmi Alap összege idén nulla lett volna

A gazdaság-, család- és munkahelyvédelem filozófiája tükröződik a jövő évi költségvetésben, és ez alapján határozta meg a kormány a kiadásokat – nyilatkozta lapunknak Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára. Jövőre gazdasági növekedéssel számol a kormány. Hozzátette: ha újabb kifizetések szükségesek idén a munkahelyek megtartásához vagy új beruházások indításához, akkor azokat teljesítik azon az áron is, hogy a hiány növekszik.

Jövőre tovább erősödhetnek a hazai vállalkozások
„A járvány okozta feladatokkal, anyagi terhekkel a kormányzatnak és az önkormányzatoknak is szembesülni kell”
Fotó: MH/Purger Tamás

– Mennyit fordított eddig az állam a költségvetésből a járvány elleni védekezésre? Mennyire terhelte meg ez idáig a büdzsét?

– A járvány megjelenésekor az egyik első teendő volt az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök beszerzése és a védekezés anyagi feltételeinek biztosítása. Ez volt a PM feladata. Jelentős kiadások merültek fel, de a költségvetés stabilitása miatt nem volt anyagi akadálya a védekezésnek. Az első lépés az volt, hogy az Országvédelmi Alap néven ismert előirányzatban levő 378 milliárd forintot – amely egyébként eredetileg makrogazdasági tartalékot képezett az idei büdzsében – azonnal a védekezés szolgálatába állítottuk. Második lépésként, amikor látszott, hogy elhúzódó és világméretű járványról van szó, a kormány létrehozta a Járvány Elleni Védekezési Alapot, amiből minden, az egészség védelmével kapcsolatos kiadást tudtunk finanszírozni. Ebbe az alapba került a gépjárműadó és a párttámogatások ötven százaléka. Ebből május vé­géig 608,5 milliárd forintot tettek ki az egészségvédelmi kiadások, ezt az összeget költötte konkrétan a magyar állam eszközbeszerzésre, kórházépítésre vagy fertőtlenítő szerek vásárlására. Ebből az alapból fizetjük továbbá a bérjellegű kiadásokat, amelyek két részből tevődnek össze. Egyrészt idén januárban és novemberben is kifizetjük az egészségügyi szakdolgozók béremelését, ami összességében 81,9 milliárd forintos kiadás. Ezen túl a mostani extra munkát is honoráljuk fejenként félmillió forinttal az egészségügyben, így összességében 761 milliárd forint a kiadás. A másik lényeges intézkedéssorozat gazdaságvédelmi jellegű. Ennek részét képezte a Gazdaságvédelmi Alap létrehozása, amely az Országgyűlés döntése értelmében az év végéig fennmarad. Létrehoztunk továbbá egy harmadik alapot, amely az Euró­pai Unió költségvetéséből esetlegesen érkező új forrásokat tartalmazza. Ez utóbbi alap egyelőre üres.

– A gazdaságvédelmi kiadások mekkora részt tesznek ki?

– A kormány gazdaságvédelmi intézkedései az éves bruttó hazai össz­termék tizennyolc–húsz százalékát teszik ki, azaz hozzávetőlegesen 9300 milliárd forintot mozgatunk meg. Ebben a kormányzat és a jegybank közösen lépett, vagyis összehangoljuk a monetáris és a fiskális intézkedéseket. Ide tartozik az említett alapok miatti költségvetési átalakítás, az uniós pénzek átstrukturálása, vagy az adócsökkentések végrehajtása. De hogy konkrét számokat említsek: a Gazdaságvédelmi Alapba integráltuk a foglalkoztatási alap 423,1 milliárd forintját, illetve a tárcáktól átcsoportosítottunk 922,6 milliárd forintot. Így összességében mintegy 1346 milliárd forintos alap jött létre, amely a munkahelyvédelmet, a vállalkozások támogatását és a gazdaság élénkítését szolgálja. Ezen kívül döntöttünk adócsökkentésről, így pél­dául a kisadózó vállalkozások tételes adójának a felfüggesztéséről, a szociális hozzájárulási adó kulcsának két százalékpontos csökkentéséről, valamint a rehabilitációs hozzájárulási adó fizetésének mentességéről. Emellett a törlesztési morató­rium bevezetésével kétezermilliárd forint maradhat idén a családoknál és a vállalkozásoknál.

– Ezek az intézkedések és a gazdaság visszaesése együttesen azt is feltételezi, hogy növekszik az idei hiány. Mire számít?

– A kormány tartott egy sorrendet: az első a járvány elleni védekezés, az emberi élet védelme, csak ezt követték a gazdasági szempontok. Bár az elmúlt években következetes és fegyelmezett gazdálkodás jellemezte a kormányt, válsághelyzetben az az ország érdeke, hogy ezen enyhítsünk. Ez történik idén is, így az eddigieknél magasabb, érdemben a bruttó hazai össztermék (GDP) három százaléka feletti költségvetési hiánynyal számolunk. Ha újabb kifize­tések szükségesek a munkahelyek megtartásához vagy új beruházások indításához, akkor ezeket teljesítjük azon az áron is, hogy a hiány növekszik. Vagyis két ágon „támasztja” a költségvetés a gazdaságot. Egyrészt a PM szerint idén elkerülhetetlennek tűnik a gazdasági visszaesés. Emiatt a költségvetés bevételei csökkennek, a hiány növekedését viszont nem adóemelésekkel finanszírozzuk. Másrészt épp a vállalkozásokat támogatandó, a már említett adócsökkentésekkel, új kifizetésekkel további forrásokat juttatunk a gazdaságba – ez értelemszerűen szintén növeli az állam finanszírozási igényét. Az elmúlt évek gazdasági teljesítményének köszönhetően ma ezt megtehetjük, szemben a tíz-tizenkét évvel ezelőtti helyzettel, amikor a gazdasági válság az állam komoly finanszírozási problémáit okozta. Nem véletlen, hogy az akkori kormánynak az adóemelések és a bérek csökkentése mellett is a Nemzetközi Valutaalaphoz kellett fordulnia. Abban bízom, hogy a költségvetési hiány és az államadósság idei növekedése a beruházások támogatásán keresztül racionális befektetésnek bizonyul, és a magyar gazdaság ismét az Európai Uniót meghaladó mértékű növekedési szinteket ér el. Ez esetben pedig az adóbevételeink is növekednek és az adósságrátánk ismét csökkenő pályára áll.

– A minisztérium álláspontja szerint a jövő év a gazdaság-, a munkahelyvédelem és a családtámogatás költségvetése lesz. Mire alapozzák a 2021-es, meglehetősen optimista gazdasági növekedési prognózist?

– Valóban, ez a filozófia tükröződik a 2021-es költségvetésben. A meghatározó elem a gazdaságvédelem, ezen belül a GDP öt százalékát kitevő Gazdaságvédelmi Alap. Abban bízunk, hogy az idei visszaesés után jövőre lesz gazdasági növekedés, és vissza tudunk térni a három százalék alatti hiányszintre, és az említettek szerint csökken az államadósság szintje is. Minden költségvetésben van kockázat, de az elmúlt évek azt mutatják, hogy összességében a kormányzati prognózisok helyesnek bizonyultak, sőt néha még pesszimisták is voltunk. Remélem, hogy 2021-ben már lesz vakcina, ami generálisan megoldja az egészségügyi problémát, továbbá azok a lépések, amiket a kormány tesz, átsegítik a vállalkozásokat a nehéz helyzeten, és azok a cégek jönnek ki megerősödve ebből a helyzetből, amelyek beruháznak. Jövőre 4,8 százalékos gazdasági növekedéssel tervezünk, és ha a bevételek növekednek, ez esélyt ad a kiadások növelésére is. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy 2010 óta két fő érték határozza meg a költségvetést, ez a munka és a család. Ez az értékrend nem változik a járvány okozta gazdasági visszaesés miatt idén sem, és 2021-ben sem, sőt a munka jelentősége külön hangsúlyt kap. Valamennyi lényeges területen növeljük 2021-ben a kiadásokat. Csak hogy néhány számot említsek: a munkahelyek megőrzésére, a vállalkozások támogatására a Gazdaságvédelmi Alap 2600 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap mintegy háromezermilliárd forintot biztosít. Családtámogatásra több mint 2300 milliárd forint áll rendelkezésre, ez két és félszerese a 2010-es értéknek, és az arány Európában az egyik legmagasabb. Nyugellátásra 3907 milliárd forint jut, ki tudjuk fizetni a tizenharmadik havi nyugdíj első ütemét és a nyugdíjprémiumot, az oktatási kiadások elérik a 2229 milliárd forintot. Ezen felül 2020-hoz képest több jut kultúrára, rendvédelemre, és a honvédelmi kiadások harminc százalékkal emelkednek.

– Ma lesz a zárószavazás a 2021-es büdzséről. Az ellenzék szerint ez a cserbenhagyás költségvetése, azt mondják, a kormány a gyengeség és a gyávaság büdzséjét nyújtotta be. Ezek azért a fenti számok ismeretében elég hajmeresztő kijelentések, mit gondol?

– Része a parlamenti demokráciá­nak, hogy az ellenzék más társadalom- és gazdaságpolitikát képvisel, mint a kormány. Ugyanakkor vitatkozom azzal, hogy mennyire felelősek azok az ellenzéki javaslatok, amelyek matematikailag is nehezen megvalósítható indítványokkal gyakorlatilag romba döntenék a költségvetést. Egy ellenzéki javaslat akkor vehető komolyan, ha az alátámasztható. A sokat támadott paksi beruházásra 116 milliárd forintot irányoz elő a kormány javaslata, az ellenzék viszont innen kétezermilliárd forintot csoportosítana át. Vagy a vasúti beruházások összevont előirányzata 188 milliárd forint, az ellenzék innen 2040 mil­liárd forintot csoportosítana át. Arra azért kíváncsi lennék, hogy 116 milliárdból hogyan lehet kétezret átcsoportosítani, legfeljebb úgy – ha az ellenzéki javaslatokat egy csokorban elfogadnánk –, hogy a hiány nem három, hanem tizenhat százalék lenne. Hozzáteszem, ha tavaly az Országgyűlés elfogadja az ellenzéki módosító javaslatokat, akkor a védekezés céljára első helyen beállított Országvédelmi Alap összege idén nulla lett volna.

– Emellett sarkalatos pont az önkormányzatok támogatása. Az ellenzék szerint a kormány az önkormányzatok kivéreztetésére készül. Mennyire?

– Az önkormányzatok nem kevesebb, hanem több pénzből gazdálkodhatnak jövőre. Ami tényszerű, hogy az önkormányzatok központi költségvetési támogatása a kötelező feladatok finanszírozása esetében tizenhét százalékkal növekszik. A vita tárgyát az képezi, hogy az önkormányzatok közötti forrásátcsoportosítás is növekszik, aminek az eszköze az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás. Ezt a gazdagabb települések fizetik a szegényebb önkormányzatoknak. Ugyanakkor a gazdaság erősödésével az iparűzésiadó-bevétel is nő. Erre jó példa, hogy 2014 és 2020 között az önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele ötven, Budapest esetében hatvan százalékkal növekedett.

– A főváros vezetésének mi a fő problémája?

– A fővárosnak az a baja, hogy a szolidaritási hozzájárulási kötelezettsége növekszik. Emellett viszont a kormányzati támogatása is emelkedik hétmilliárd forinttal. Jövőre a 4,8 százalékos gazdasági növekedés pedig 25 milliárd forinttal növelheti az iparűzési adót. Vagyis a főváros összesített pénzügyi pozíciója 2020-hoz képest számításaink szerint jövőre javul. Budapest jó anyagi helyzetben lévő település, több mint 180 milliárd forintja van állampapírban, kereskedelmi banki és kincstári betétben pedig kilencvenmilliárdja. Számomra furcsa, hogy néhány vélemény szerint a kormányzat úgymond tönkreteszi az önkormányzatokat, de azt nem említik meg, hogy az elmúlt években a gazdasági növekedésnek köszönhetően az önkormányzati szektor teljes pénzbetétállománya 2019 végén nyolcszázmilliárd forint felett volt. Az idei évben a járvány okozta többletfeladatokkal és anyagi terhekkel a kormányzatnak és az önkormányzatoknak is szembesülni kell. Úgy látom, az önkormányzatok többsége ezt elfogadja, és közösen tudunk dolgozni azon, hogy a feladatainkat megoldjuk.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom