Gyakran hazaiként adják el az importtermékeket

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb elemzése szerint a csemegekukorica nagykereskedelmi darabára 2020 júniusára kétszáz forintról kétszáznyolcvan forintra nőtt egy év alatt, sőt egyes élelmiszerláncok ötszáz forintért árulnak egy csövet. Fórián Zoltán, a Erste Bank vezető agrárszakértője a Magyar Hírlapnak azzal magyarázta a drágulást, hogy a csemegekukorica egy idénytermék, vagyis az ára csak a szezon elején magas, ezt követően visszaesik. Ugyanakkor idén az általános áremelkedések ennél a terméknél is jelentősen magasabb indulóárat hoztak. Ilyenkor még alacsony a kínálat, és a termék különlegességnek számít a pultokon. Ez aztán a kínálat bővülésével megváltozik, és csökken majd az ár is – fejtette ki.

Azonban nemcsak a szántóföldi növények, hanem a gyümölcsök esetében is megfigyelhető a jelentős árnövekedés. A Népszava szerint az alma kilónkénti ára tavalyhoz képest 198-ról ötszáz forintra, a meggyé 498-ról 980 forintra, a kajszibaracké 698-ról 880 forintra, míg a szamócáé 880 forintról több mint másfélszeresére, 1480 forintra emelkedett. Fórián Zoltán szerint ennek az az oka, hogy a gyümölcstermelés az időjárásnak erősen kitett szektor, amin a technológiai fejlesztések ugyan valamelyest tudnak segíteni, de ezeknek igen magas beruházási igényük van, amit a sorozatosan rossz évet záró termelők nehezen tudnak kigazdálkodni. Az idei fagyok elvitték a termés mintegy felét, így az árak emelkedése előre várható volt. A mértékek ennek megfelelően igen nagyok – emelte ki a szakértő.

Hozzátette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a friss gyümölcsöknél áprilisban 30,8, májusban harminckilenc százalékos árnövekedést mért az előző évhez képest. Jól érzékelhető viszont, hogy a fogyasztó ennél jóval nagyobb drágulást tapasztal, ami a kereskedelem üzletpolitikájának tudható be – tájékoztatta lapunkat Fórián Zoltán. A piacon nemsokára megjelenő hazai görögdinnyével kapcsolatban elmondta, bár a nagybani piaci ára még háromszázötven-háromszázhetven forintra tehető kilogrammonként, az eddig mért árak csupán importtermékekre vonatkoznak. Mivel a görögdinnye piacára is rányomja bélyegét a koronavírus-járvánnyal összefüggő munkaerőhiány, drágul az import. Ugyanakkor a görögök exportja megtöbbszöröződött idén, míg a spanyoloknál a komoly jégkár és a heves esőzések miatt csökkent a termés – hangsúlyozta. Ismertette, hogy a hazai görögdinnye termőterületében csökkenés történt idén. A jelenlegi, alig több mint négyezer hektárról azonban elegendő kínálatra lehet számítani. Az árak pedig az áruházláncokban való megjelenés idején mutatkoznak meg majd igazán. Az elmúlt években a görögdinnye exportja jelentősen visszaesett, így erősödött a belföldi kínálat. A terület csökkenése is a kivitel nehezülésével függ leginkább össze, miközben földrajzilag a dinnyetermelés kissé átrendeződött Békés felől Szabolcs-Szatmár-Bereg megye irányába – mondta Fórián Zoltán.

Felhívta lapunk figyelmét, hogy a görögdinnyét jellemzően kereskedők és nem termelők árulják, például az utak mentén. Ezért sajnos gyakori, hogy magyarnak tüntetik fel az importtermékeket, hasonlóan az eperhez. Az Agrárminisztérium ezen próbál segíteni azzal a friss rendeletével, amelynek értelmében július 15-től a nem előre csomagolt gyümölcsöknél és zöldségeknél kötelező lesz feltüntetni a származási országot – fűzte hozzá.