Gazdaság

Nyolcvannyolc hónap óta emelkednek a keresetek

A hazai foglalkoztatás megtorpanásában a koronavírus-válság döntő szerepet játszott, ám az időben meghirdetett gazdaságvédelmi akcióterv könnyített a helyzeten

Kedvező képet mutatnak a legfrissebb, áprilisi havi kereseti adatok, amely alapján az idei év első négy hónapjában a havi bruttó átlagkereset elérte a 388 000 forintot, áprilisban a 400 200 forintot.

Nyolcvannyolc hónap óta emelkednek a keresetek
Négyszázezer forint fölött a bruttó átlagkereset Magyarországon
Fotó: MH/Purger Tamás

A nettó keresetek a családi kedvezmények hatásaival is számolva 2010 óta közel megkétszereződtek Magyarországon – mondta tegnap Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Hozzátette, a keresetek és a munkahelyek védelmét célozza a járvány miatt indított bértámogatási program is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, áprilisi kereseti adatai alapján az idei év első négy hónapjában a havi bruttó átlagkereset elérte a 388 ezer forintot, áprilisban a 400 200 forintot. Nemzetgazdasági szinten a bruttó és a nettó keresetek 8,7 százalékkal növekedtek január–áprilisban (7,8 százalékkal áprilisban). A fogyasztói árak január–áprilisi, átlagosan 3,9 százalékos növekedését figyelembe véve ez a bővülés a reálkeresetek 4,6 százalékos emelkedését eredményezte az előző év azonos időszakához képest. Bodó Sándor kiemelte, ezzel 2013 eleje óta, tehát immár 88 hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése hazánkban. Idén január–áprilisban a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest a bruttó keresetek 88,6 százalékkal, a nettó keresetek kedvezmények nélkül 92,1 százalékkal, a családi kedvezménnyel számolt nettó keresetek pedig 98,6 százalékkal emelkedtek.

A reálkeresetek emelkedésében döntő szerepet játszott, hogy mind a verseny-, mind pedig a közszférában fennmaradt a bruttó és a nettó keresetek magas növekedési üteme. A reálkeresetek a legtöbb nemzetgazdasági ágban nőttek: hat százalékot meghaladó vagy elérő reálbér-növekedés következett be az építőipar, a kereskedelem, a gépjárműjavítás és a mezőgazdaság, erdőgazdaság ágakban. A versenyszféra legjobban fizető ágazatai továbbra is a pénzügyi szektor 732 200 forinttal, az információ és kommunikáció 679 900 forinttal és az energetika 623 800 forinttal. A bérek alakulása a versenyszektorban alapvetően a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt nyolcszázalékos további növelése közvetlen és továbbgyűrűző hatásának, az állami tulajdonú közszolgáltató vállalatok bérintézkedéseinek és a közszférában zajló folyamatoknak tudható be. Önmagában a 2020. évi nyolcszázalékos minimálbér-emelés nemzeti valutában számolva és vásárlóerő-paritáson a kilencedik legmagasabb mérték az Európai Unión belül.

A foglalkoztatás megtorpanásában a koronavírus-válság döntő szerepet játszott, ugyanakkor a kormány által időben meghirdetett gazdaságvédelmi akcióterv sikeresen reagált a kialakult helyzetre. Az ITM által koordinált bértámogatási programokkal eddig több mint 225 ezer munkahelyet sikerült megvédeni. A munkahelyvédelmi bértámogatásban országosan mintegy 185 ezer munkavállaló részesült, a munkahelyteremtő bértámogatás pedig 25 ezer ember elhelyezkedését tette lehetővé. A programok mostanáig összesen több mint 15 ezer vállalkozásnál biztosítják a képzett munkaerő megtartását. Az Európai Bizottság napokban közzétett jelentése szerint a foglalkoztatási várakozások az uniós tagállamok közül Magyarországon a legbizakodóbbak – zárul a minisztérium közleménye.

Felülmúlta a várakozásokat bérnövekedés


A koronavírus munkaerőpiaci hatása egyelőre mérsékelten jelentkezett a bérkiáramlásban, a bérnövekedés üteme áprilisban lassult az első negyedévben mért átlagos, kilencszázalékos ütemhez képest – írta tegnapi közleményében az adatokat kommentálva Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A versenyszférában az elbocsátások nem feltétlenül csak az alacsonyabb keresetűekre vagy nem csak az átlagnál alacsonyabb átlagkeresetű szektorokra koncentrálódtak. A költségvetési szférában ezzel szemben a bérrendezések hatására gyorsult a keresetek emelkedése, emögött elsősorban a közigazgatásban dolgozók béremelése húzódhat meg. Horváth Andrásnak, a Takarékbank vezető elemzőjének várakozásait felülmúlta a bruttó bérek áprilisi emelkedése. A világgazdasági dekonjunktúra már az év első hónapjaiban is éreztette hatását a bérdinamikán és ez most áprilisban elérte a mélypontját, bár nemzetközi összehasonlításban továbbra is dinamikus a növekedés, főként, hogy lassuló inflációval társul – tette hozzá.
(ZD)
 

Kapcsolódó írásaink

A bértámogatás védi a munkahelyeket

ĀA következő hónapokban a foglalkoztatás tovább fog növekedni, ám a vírus előtti mértékét nem éri el, amíg a turizmus és a járműgyártás sem tér vissza a járvány előtti szintjére

Jelentős források munkahelyteremtésre

ĀAz állások megőrzését a foglalkoztatás költségeinek támogatásával, a vállalkozások tájékoztatásával, adókönnyítésekkel és adminisztrációs egyszerűsítésekkel segíti a kormány

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom