Gazdaság
A bértámogatás védi a munkahelyeket
A következő hónapokban a foglalkoztatás tovább fog növekedni, ám a vírus előtti mértékét nem éri el, amíg a turizmus és a járműgyártás sem tér vissza a járvány előtti szintjére
A regisztrált álláskeresők esetében a 2020. májusi adatok a koronavírus-válság következményeként még növekedést mutatnak ugyan, de a bővülés júniusra megállt, és reményeink szerint belátható időn belül megindul az érdemi csökkenés is – fogalmazott Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb foglalkoztatási adatait értékelve.
A KSH adatai alapján a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4,399 millió fő volt 2020 májusában, 134 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a koronavírus és annak gazdasági következményei komoly hatással voltak a munkaerőpiacra is: a munkanélküliek száma 215 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 4,7 százalékra emelkedett májusban. Az államtitkár kiemelte, hogy a piaci munkahelyek száma a gazdaság újraindulásával folyamatos növekedésnek indulhat, de fontos, hogy a kormány minden eszközzel, többek között bértámogatásokkal is segítse a vállalkozásokat az újrakezdésben.
Az elmúlt évtized bizonyította, hogy a magyar emberek munkából akarnak és tudnak megélni. A kormány emiatt mindent megtesz azért, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megvédje, és amennyit a vírus mégis tönkretesz, annyi újat létrehozzon. Ennek érdekében döntött a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásáról. Az akcióterv kiemelt célja a magyar emberek munkahelyeinek védelme, új munkahelyek teremtése. Az ITM által koordinált bértámogatási programokkal eddig 225 ezer munkahelyet sikerült megvédeni. A munkahelyvédelmi bértámogatásban országosan mintegy 185 ezer munkavállaló részesült, a munkahelyteremtő bértámogatás pedig 25 ezer ember elhelyezkedését tette lehetővé. Emellett a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók után járó kedvezményre is több mint 16 ezer munkavállalóra érkezett be kérelem. A programok mostanáig összesen több mint 15 ezer vállalkozásnál teszik lehetővé a képzett munkaerő megtartását.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint a gazdaság újraindulását jelzi, hogy a várakozásoknak megfelelően májusban már nem esett, sőt némileg emelkedett is a foglalkoztatottság szintje. Az elemző várakozásai szerint a következő hónapokban a foglalkoztatás tovább fog növekedni, azonban a vírus előtti szintjét nem éri el, tekintettel arra, hogy a nemzetközi turizmus újraindulása lassú, és a járműgyártás sem tért még vissza a vírushelyzet előtti szintjére.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, az adócsökkentések és a törlesztési moratórium mind érdemben hozzájárul a munkahelymegőrzéshez, de a közszolgáltatások, a hon- és rendvédelem és a közfoglalkoztatás keretében megnyitott jelentős számú új pozíció is segítséget nyújt a munkaerőpiac stabilizálásában.
Itthon a legbizakodóbbak a foglalkoztatási várakozások
Júniusban az előző havinál lendületesebb ütemben folytatódott a gazdasági hangulat javulása az euróövezetben és az Európai Unióban (EU), a mutató így már mindkét térségben visszaszerezte a március–áprilisi vesztesége mintegy 30 százalékát – derült ki az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága tegnapi jelentéséből. A foglalkoztatási várakozások mutatószáma, az EEI szintén jelentős mértékben emelkedett és már a második hónapban javult, az euróövezetben 12,7 ponttal 82,8 pontra, az EU-ban pedig 11,9 ponttal 82,7 pontra. Az EEI az EU-ban a legmagasabb szintet, 102,1 pontot Magyarországon érte el júniusban az előző havi 94,4 pont után, azaz elmondható, hogy a foglalkoztatási várakozások hazánkban bizonyultak a legbizakodóbbnak az EU-ban.
(ZD)
