Készül a hivatali kérelem

Június 30-án nyújtja be a Paks II. Atomerőmű Zrt. az OAH a Pakson épülő, új atomerőmű létesítési engedélykérelmét – közölte tegnap Süli János, a két új atomerőmű blokk tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter Szekszárdon a távirati iroda beszámolója szerint. Hozzátette, a társaság a műszaki mellékletekkel együtt 283 ezer oldalnyi dokumentációt ad át az OAH-nak.

A hatóságnak tizenöt hónapja van arra, hogy a kérelmet elbírálja, ha nem tár fel hiányosságot, a társaság 2021 szeptemberében kapja meg a főépület létesítési engedélyét. Emlékeztetett arra, az Európai Bizottság áprilisban hozzájárult ahhoz, hogy a földmunkákat már a főépület engedélyének megérkezése előtt, 2021 elején elkezdjék. A felvonulási területen jelenleg négy épület kivitelezése zajlik, a napokban újabb négy épületre kapott a zrt. létesítési engedélyt, amelyek alapján megkezdődhet egy irodaház, étkező, konyha, valamint szerelőcsarnokok építése. Kifejtette, hogy 2024 elejére készül el a kalocsai Duna-híd, amely nem feltétele az atomerőmű beruházásnak, de lehetőséget biztosít, hogy a Duna bal partján élők is be tudjanak kapcsolódni a beruházásba. Utalt arra, hogy az Országgyűlés májusban kijelölte a Közép-Duna Menti Kiemelt Térséget, ahová kilencvenkilenc Tolna, Bács-Kiskun és Fejér megyei település tartozik. A miniszter szerint a térség létrehozásának célja, hogy ezekre a településekre is irányítsanak támogatást, telepítsenek ipart azért, hogy ne csak Paks városa és a környező települések, hanem az egész térség fejlődjön.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára az elmúlt hetekben kijelentette, azért van szükség a Paks II. beruházásra, hogy a klímasemleges gazdaság elérése érdekében többlet atomenergiát termeljenek Magyarországon, illetve a magyar családok energia- és élelmiszerköltségei ne növekedjenek a klímacélok miatt. Mint ismert, a paksi atomerőmű bővítését Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2014. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás alapozta meg, amely magába foglalja Oroszország és Magyarország között az atomenergia békés célú felhasználását is.