A babaváró támogatás a járvány ellenére is népszerű maradt

A koronavírus-járvány áprilisban beköszönt a lakáshitelek piacára is, de az év első négy hónapjában még így is növekedett az új lakáshitel-szerződések összege – válaszolta lapunk megkeresésére a Money.hu.

Kifejtették, a hivatalos jegybanki adatok szerint áprilisban a magyarországi bankok által kötött újlakáshitel-szerződések összege 69,1 milliárd forintra rúgott, ez 18 százalékkal marad el a tavaly áprilisi összegtől. Az áprilisi visszaesés ellenére az első négyhavi adatok szerint még pluszban vannak az új lakáshitelek: január óta ugyanis összesen 307 milliárd forintra szerződtek a hiteligénylők, ez csaknem hétszázalékos emelkedésnek felel meg.

A jegybank adatai szerint lakossági ügyfelek számára a babaváró támogatások új szerződéses összege áprilisban 46 milliárd forint volt. A program indulásától 2020. április végéig összesen 689 mil­liárd forint értékben kötöttek ilyen szerződéseket – tették hozzá a támogatott konstrukciókra vonatkozó kérdésünkre válaszolva. Az államilag támogatott lakáshitelek összege megközelítette a 11 milliárd forintot áprilisban, ami 62 százalékkal haladja meg a tavaly áprilisi szintet. Az év első négy hónapjában a támogatott új lakáshitelek szerződéses összege 54 milliárd forintra, azaz éves összevetésben 83 százalékkal nőtt.

„Az a trend folytatódik, hogy a személyi kölcsönök és a piaci kamatozású jelzáloghitelek rovására a babaváró és a kamattámogatott csok-hitelek aránya emelkedik. A koronavírus-járvány ideje alatt alapvetően a hitelfelvételi kedv csökkent, vagy a banki feltételrendszer szigorodott, de a lakásvásárlások döntő hányadában továbbra is jelen van valamelyik támogatott kölcsön: babaváró és/vagy csok kamattámogatott hitel” – mondta Németh-Simkó Judit, a Money.hu kommunikációs vezetője.

A banki ajánlatokat naprakészen bemutató Money.hu-nál a koronavírus-járvány miatt ugyan áprilisban 17 százalékkal kevesebben érdeklődtek a babaváró iránt, de májusban már az idei havi átlagnak megfelelően alakultak a számok.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azingatlanhitelek kapcsán lapunknak azt mondta, már a koronavírus-járvány előtti időszakban is majdnem minden második ingatlant hitelre vásároltak a vevők, és ezeken belül egyre nagyobb részt képviseltek a kamattámogatott konstrukciók és babaváró támogatások. Hozzátette, a járvány negatív gazdasági utóhatásai, illetve a növekvő bizonytalanság és kockázatok miatt a lakásvásárlók egyre jobban megbecsülnek minden támogatást. A kamattámogatott kölcsönök és vissza nem térítendő támogatások ebben az időszakban ezért mentőövet jelenthetnek a családoknak. Hasonló segítséget jelenthet nekik a jegybanki kamatcsökkentés, aminek következtében fellélegezhet az a több százezer adós, akik még változó kamatozású hiteleket törlesztenek. Összességében elmondható, az állami támogatások közelmúltbeli kibővítésével és az alapkamat csökkentésével a kormány és a jegybank megpróbál elébe menni a problémáknak, aminek paradox módon a leglátványosabb sikere az lehet, ha „nem történik semmi” a lakáspiacon.

Sokan emlékezhetnek arra a tíz-tizenegy évvel ezelőtti időszakra, amikor a világgazdasági válság viszonylag védtelenül érte azokat az adósokat, akiknek devizahiteleiket kellett törleszteniük. Ez akkor egyre nagyobb, sőt szinte már kezelhetetlen problémát okozott az egyének és az egész társadalom számára is. Mivel jelenleg ilyen kockázatok egyelőre nem láthatók, ezért arra számítanak, hogy a lakás­piacon továbbra is az árak stagnálása vagy minimális csökkenése lesz
az irányadó.