Kapós a magyar meggy

A koronavírus érdemben nem okozott gondot a meggyágazatnak – ismertette a Magyar Hírlappal Apáti Ferenc, a FruitVeB Hungary alelnöke. A zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet szakértője úgy fogalmazott, a járvány hatása annyi volt, hogy a szállodákat, éttermeket, kávéházakat tömörítő szektorban termelt meggybefőttből és fagyasztott meggyből még maradtak készletek, így ez néhány ezer tonnával mérsékli az idei termés felvevőpiacát, de ez a gyenge termés miatt nem nagy gond.

A hazai hűtőipar számára inkább az a kellemetlen, hogy Lengyelországban, Európa legnagyobb fagyasztottmeggy-gyártójánál maradtak meg szintén jelentősebb készletek, és ez visszahat a hazai hűtőiparra – emelte ki az alelnök. Elmondta, hazánkban körülbelül tizennégyezer hektár meggyültetvény van, és nagyjából hat–hétezer termelő foglalkozhat kisebb vagy nagyobb területen meggyel. A termés nyolcvan százalékát a termelők hozzávetőleg húsz százaléka állítja elő – közölte Apáti Ferenc. A szakértő arról tájékoztatta lapunkat, hogy a hazai meggytermésből nagyjából négy-hatezer tonna, vagyis a belpiacon értékesített ötven–ötvenötezer tonna öt–nyolc százaléka kerül friss fogyasztásra, a többit befőtt vagy fagyasztott, azaz feldolgozott termék formájában fogyasztjuk.

Ennek mennyiségéről pontos statisztika nem áll rendelkezésre, de mivel a hatvanmillió üveg körüli meggybefőttgyártásunk döntő része exportra megy, ebből ered, hogy nem jelentős mennyiség a hazai meggybefőttfogyasztás. Mindez azt jelenti, hogy a hazai meggytermésnek hozzávetőleg a negyede is elég lenne a hazai lakosság ellátásához, a többi friss, nyers vagy feldolgozott formában külföldi piacokra kerül – hangsúlyozta. Apáti felidézte, hogy a tavalyi meggytermés ötvenháromezer tonna volt. A tavalyi exportmennyiség az alacsony termés miatt meglehetősen kevés volt, épphogy elérte a tízezer tonnát. Ennek csaknem a háromnegyede Németországba, negyede pedig döntően Lengyelországba, Szlovákiá­ba, Csehországba és Romániába irányult. A meggyimportunk viszont nem jelentős, általában egy-kétezer tonna, de tavaly négyezer tonna volt, mert a gyenge termést ki kellett egészíteni – tette hozzá az alelnök.

A szakmaközi szervezet által közzétett előrejelzés szerint évente változóan három-ötezer tonna jut a sűrítmény- és léiparba, továbbá kettő- és ötezer tonna közötti mennyiség kerül más feldolgozóipari szakágazatokba, például szárítmány vagy pálinka formájában. A fagyasztott meggy, valamint a lé és sűrítmény piacát egyértelműen Lengyelország és Szerbia határozza meg. Előbbinek mintegy negyven–negyvenöt százalék, utóbbinak huszonöt-harminc százalék a piaci részesedése Európában. Ezzel szemben Magyarország e piacokon kis szereplőnek minősül, piaci részaránya mindössze négy–hat százalékra tehető. A prognózis becslése alapján – a fagy és az aszály megjelenése, a nyár eleji esőzések, az enyhe tél miatt – negyvenöt–ötvenöt ezer tonna meggytermés várható hazánkban.