Gazdaság

Újabb történelmi mélyponton az alapkamat

Megőriztük a pénzügyi rendszer stabilitását, emellett a monetáris politika képes a fiskális támogatására – közölte a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Négy év után először csökkentette tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jegybanki alapkamatot. Ezzel kívánják elősegíteni, hogy lendületbe jöjjön a gazdaság a harmadik és negyedik negyedévben.

Újabb történelmi mélyponton az alapkamat
Matolcsy György jegybankelnök, Áder János köztársasági elnök és Virág Barnabás MNB-alelnök – a frissen kinevezett szakember a kamatdöndő ülésen az uniószerte várható alacsony inflációról beszélt
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Magyarország megnyerheti a 2020-as évet, ehhez viszont gazdasági fordulatra van szükség a harmadik és a negyedik negyedévben. Ennek érdekében döntött az MNB Monetáris Tanácsa tegnap a jegybanki alapkamat csökkentéséről – közölte Matolcsy György, az MNB elnöke. A tanács tegnap tizenöt bázisponttal 0,9-ről 0,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, négy év után először. A kamatfolyosó nem változott. Matolcsy György elmondta, hogy a jegybank vezetése szerint a magyar gazdaság összességében 0,3-2 százalék között növekedhet idén 3,2–3,3 százalékos infláció mellett. Hozzátette: az első negyedév 2,2 százalékos pozitívummal zárult, a másodikban viszont hét százalék lehet a visszaesés, de a monetáris eszköztárban maradt még mozgástér a válság elkerülésére, ezért is döntöttek az alapkamat csökkentéséről. Matolcsy György hozzátette, hogy az árstabilitás mellett megőriztük a pénzügyi rendszer stabilitását, emellett a monetáris politika képes a fiskális támogatására.

Virág Barnabás, az MNB frissen kinevezett alelnöke arról szólt, hogy fontos az árstabilitás és a gazdaság helyreállítása, az Európai Unióban és az eurózónában is tartósan alacsony inflációra lehet idén számítani, és a jegybankok sorra csökkentették az alapkamatot. Véleménye szerint a beruházás és a fogyasztás lesz a kulcsa a gazdasági növekedésnek, miközben az export a vártnál lassabban jöhet helyre. Hangsúlyozta: az állampapír-vásárlási program továbbra is aktív jegybanki eszköz marad, ugyanakkor a szükséges mértékben használják ezt ki. Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a pénzügyi fegyelem erősebbnek bizonyult a válságnál, ugyanakkor most segíteni kell az országnak, hogy ismét lendületbe jöjjön. A pénzügyi moratórium bevezetésével kétezermilliárd forint maradhatott a családoknál és a vállalatoknál. Kiemelte azt is, hogy a törlesztőrészletek nem emelkedhetnek, és 2021-ben megkezdődhet a fogyasztóbarát személyi kölcsönök közvetítése. Patai Mihály, a jegybank alelnöke elmondta: ahhoz, hogy ismét elinduljon a gazdasági erősödése, a legfontosabb a beruházások növelése. Magyarországot úgy érte el a válság, hogy a bruttó hazai termék 28-29 százalékát költöttük beruházásra, és ezt az aktivitást érdemes szinten tartani. Megemlítette: a jegybank az áprilisi bevezetés óta százmilliárd forintot helyezett ki a Növekedési Hitelprogram Hajrá révén. A kötvényprogram is sikeres volt, 23 vállalat kibocsátását vásárolta meg a jegybank 430 milliárd forint értékben, és a harmadik negyedévben kétszázmilliárd forint értékben bocsátanak ki kötvényt.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője közölte, a kamatcsökkentés meglepetést jelent, mert az elmúlt években a jegybank nem az alapkamat módosításával, hanem egyéb, nem konvencionális eszközökkel alakította a monetáris feltételeket. Suppan Gergely a Takarékbank vezető makrogazdasági elemzője azt mondta, hogy az elmúlt két hónapban szinte minden jegybank csökkentette a kamatokat.

Kapcsolódó írásaink

Járvány utáni lassú újraéledés

ĀHétindító. A hét közepén kezdődnek az egyeztetések az Európai Unió 750 milliárd eurós keretösszegű, francia–német gazdasági mentőcsomagjának részleteiről