Idén visszaesés, jövőre felpattanás várható

A magyar gazdaság az elmúlt hónapokban megérezte a koronavírus miatti korlátozások hatását: a turizmus befagyott, a járműgyárak több hétre leálltak, a kijárási korlátozások visszavetették a fogyasztói keresletet – áll a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tegnap közzétett elemzésében. A járvány első hullámának végével azonban a gazdaság fokozatosan újraindul, bár például a turizmus esetében nem látszik az egyik napról a másikra történő teljes újraindulás, aminek egyik oka, hogy idén a fesztiválszezon jelentős része elmarad. Természetesen ezzel párhuzamosan a magyarok külföldi utazásai is csökkennek, nagyobb hangsúly helyeződik a belföldi turizmusra. Ugyanakkor várakozások szerint a koronavírus okozta visszaesés hazánk esetében kisebb lesz, mint az Európai Unió átlagában, ami részben a kedvező kiinduló gazdasági helyzetnek, részben pedig a vírus relatíve gyors lefolyásának köszönhető.

Ennek ellenére sem múlik el nyomtalanul a járványhelyzet a gazdaságban: a magyar GDP az idei évben valamivel több mint három – egész pontosan 3,1 – százalékkal maradhat el az egy évvel korábbitól. Ebben a legnagyobb szerepe az export hat százalék feletti visszaesésének lesz, amelyet legnagyobb részben a turizmus leállása és az ipar visszaesése magyaráz. Az ipar kapcsán eleinte a nyersanyagok és félkész termékek beszerzése, míg most már inkább a külső kereslet csökkenése okozza a problémát.

Az állami és a vállalati beruházások volumene idén visszaeshet, várakozás szerint összességében 5,6 százalékkal. Bár az első negyedévben a fogyasztás még a növekedés húzóerejét adta, az év egészében kismértékű, 0,3 százalékos visszaesésre számítanak. Ezt több tényező is magyarázza: a kijárási korlátozások nyomán több szolgáltatás elérhetetlenné vált, és a termékek egy részének beszerzése is nehezebb volt. Hosszabb távon az átmenetileg emelkedő munkanélküliség, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás növekedése fogja vissza a keresletet.

Jövőre a gazdaság visszapattanására számít a gazdaságkutató, a bővülés meghaladhatja az öt százalékot. Ezen belül a fogyasztás, a beruházás, a nettó export egyaránt hozzájárul majd a növekedéshez. A fogyasztás bővülése 4,4, a beruházásoké pedig 4,3 százalékot tehet ki. Az export és az import egyaránt kétszámjegyű növekedést mutathat, amelyet a gyenge bázisidőszaki adat mellett az magyaráz, hogy a beruházási ráta idén a csökkenés ellenére is magas marad.