Komoly kihívás az unió céljainak teljesítése

– Mi vezérelte 2014-ben a K&H-csoportot arra, hogy létrehozzák a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot az agrárszakos hallgatók részére?

– Az volt a célunk, hogy szakmai és anyagi támogatással segítsük azoknak a fiatal hazai agrár­szakembereknek a tanulmányait és kutatómunkáját, akik az agrárágazat fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Örömmel tapasztaltuk, hogy az elmúlt hat évben összesen tizennyolc felsőoktatási intézmény háromszázhárom tehetséges diákja nyújtotta be színvonalas szakmai pályamunkáját, akik közül negyvenöten kaptak összesen 6,8 millió forint támogatást.

– Az Európai Unió célkitűzéseiben előírja, hogy ötven százalékkal mérsékelni kell a növényvédő szerek használatát, a tápanyagvesztést a talaj termékenységének romlása nélkül, és az agrárföldek minimum huszonöt százalékában biogazdálkodást kell folytatni. Mennyire reális ez az elvárás, különösen a kevésbé versenyképes régiókban?

– Az Európai Uniónak a mezőgazdaság mint ágazat iránt támasztott elvárásai szigorúnak tekinthetők, hiszen technikailag és technológiailag nem állunk ezek teljesíthetőségi szintjén a termelési volumen visszaesése nélkül, továbbá nem állnak rendelkezésünkre kis kockázatú, biológiai növényvédő szerek. Az unió célkitűzései komoly kihívás elé állítanak minket, hiszen úgy kell teljesíteni ezeket az elvárásokat, hogy biztosítsuk a növekvő élelmiszerellátást, emellett igazodni kell a klímaváltozás hatásaihoz is. Ezeknek a problémáknak az orvoslásában nagy szerepük van a fiatal kutatóknak is, akik új megközelítéseik révén innovatív és működőképes megoldásokat hoznak.

– Hányan pályáztak idén az ösztöndíjra országszerte? Milyen jellegű ötletek, technológiai fejlesztéstervezetek kerültek a zsűri tagjai elé?

– Idén tizennyolc felsőoktatási intézmény negyvenkilenc karáról jelentkezhettek a hallgatók, összesen harminchét pályamunka érkezett be. Az agrárképzést nyújtó egyetemek és főiskolák mester- és PhD-képzésben részt vevő hallgatói számára a téma idén a körforgásos gazdaság, illetve az alapszakos hallgatóknak a klímaváltozás hatásainak enyhítése vagy akár megállítása volt. A klímaváltozás enyhítésére az alapszakos hallgatók többek között az élelmiszertranszport visszaszorításában, a helyi termelők és termékek támogatásában, valamint a műanyag hulladékokból történő üzemanyaggyártásban látják a megoldást. A körforgásos gazdaság témában a legjobb megoldások közé tartozott a kereskedelmi méretű akvapónia mint élelmiszer-termelési eljárás elterjedésének népszerűsítése, az eukaliptol mint megújuló forrásból származó oldószerjelölt alkalmazására tett javaslat, továbbá a búzakorpa, valamint a kommunális papírhulladék bio­etanol célú hasznosítása. Emellett a kíméletes tartósítótechnológiák alkalmazására is érkezett ötlet.

– Hogyan lehet ezeket az innovatív megoldásokat elterjeszteni a mezőgazdászok, termelők körében a leghatékonyabban?

– A mezőgazdasági ágazat fejlődése két tényezőtől függ nagyban. Egyrészt kutatni kell a változásokat elviselni képes, illetve az új körülmények között is az emberiség ellátását biztosító genetikákat, technológiákat. Másrészt elő kell segíteni, hogy ezek a kutatási eredmények, eljárások mihamarabb a termelésbe kerüljenek. Az ösztöndíjpályázattal mindkettőt, a működőképes és innovatív megoldások kutatását és megvalósítását ösztönözni szeretnénk.

– Voltak olyan jelentkezők az ösztöndíjprogramban, akiknek munkáját külföldön is elismerték?

– A pályázat időszaka alatt a hallgatók benyújtott pályamunkáit ismertük meg, és a jelentkezők további munkásságáról ugyan nincs információnk, de meggyőződésünk, hogy számos közülük megállná a helyét külföldi megméretéseken, több ország agráriuma is profitálhatna tudásukból.