Gazdaság

Nyomorból a szellemi élet kapujába

A jegybank háromszáznyolcvanmillió forinttal támogatta az Út az érettségihez programot, így a tanulóknak lehetőségük van az eddigi hátrányos helyzetből kitörniük

Látogatást tettek a Bölcs Várban a tiszabői roma diákok annak alkalmából, hogy sikeres érettségi vizsgát tettek. Húsz tanuló nyilatkozott élete sorsáról, céljairól és arról, milyen sokat segített neki a jegybank által támogatott felzárkóztatási program.

Nyomorból a szellemi élet kapujába
A frissen érettségizett diákok látogatása a Bölcs Várban
Fotó: MH/Katona László

Elegánsan, öltönyben, szép ruhában kiöltözött diákok jól nevelten, csendben végighallgatják társaik bemutatkozását, fegyelmezetten érdeklődnek, mosolyognak, és büszkék egymásra, mert sikeresen tették le az érettségi vizsgát. Olyan, mintha átlagos vagy jómódú tanulók örülnének a sikerüknek a második kerületi Bölcs Várban. Ők viszont a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabőn, roma többségű községben, halmozottan hátrányos helyzetű körülmények közt élték le gyermekkorukat. Nyomortelep, szakadt ruha és rossz higiénés szokások. Ezek voltak a jellemzői a kisfilmben bemutatott húsz, túlnyomórészt roma tanuló hétköznapjainak, mígnem a Máltai Szeretetszolgálat az Út az érettségihez program keretében felkarolta és segítette a romákat a felzárkóztatásban, a tanulásban és a jobb életkörülményekben.

Ebben a programban a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek ösztöndíjban részesülnek, cserébe elvárjuk tőlük a jó tanulást, másrészt folyamatos oktatást, figyelmet, kulturális programokat, táborozásokat kapnak – emelte ki hétvégén a Magyar Hírlapnak Hergár Eszter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója. Hangsúlyozta, az MNB 2018 június óta háromszáznyolcvanmillió forintos támogatást nyújtott a modellprogramra, a szolgálatnak Tiszabőn is van egy központja. Az oktatás fő fókusza az alapvető pénzügyi-gazdasági ismeretek megszerzése, hiszen ezek a ismeretek majd a gyerekeknek szükségesek lesznek az életben. A motiváció kulcsa a folyamatos figyelem és kísérés – fűzte hozzá Hergár Eszter. Az ügyvezető igazgató elmondta: a fiatalok laptopot is kaptak, így könnyebbé tettük számukra a digitális oktatást, és a karantén alatt is folyamatosan figyelhettük a fejlődésüket.

Objektum doboz

„Hat évvel ezelőtt voltunk először Tiszaroffon, ahol kezdetben kis táboroztatásokat szerveztünk, majd foglalkoztatási tervvel készültünk egész tanévekre, így havonta egyszer-kétszer leutazunk hozzájuk vagy ők jönnek a fővárosba. Sokszínű élményeket szereztünk nekik” – árulta el tapasztalatát lapunknak Titi Katalin szakpedagógus.

Mint ismertette, szűk kis faluról és környezetről van szó, nem találkoztak a diákok olyan, számukra ismeretlen emberekkel, akik előtt megszólalnának, nem éreztek elég önbizalmat ahhoz, hogy elmondhassák érzéseiket, vagy hogy megosszák velük saját életüket. „Erre több megoldást is kitaláltunk: a vicces és drámai játékok mellett olyan példaképeket viszünk le hozzájuk, akik hasonló helyzetből indultak, mégis orvosok vagy ügyvédek lettek belőlük. Fontos tudatni és megértetni velük, hogy nekik is van esélyük és helyük a nagyvilágban, ők is ennek részei” – hívta fel a figyelmet a tanár.

A tanulókat körbevezették az épületben, bemutatták a Pallas Athéné kiadó könyvtárát, ajándékcsomagot vehettek át. A tanulók elmondták, pontosan tudják, hogy mit akarnak az életben. Néhányan orvosi, rendőrtiszti vagy a pénzügyi-számviteli pályán akarnak elhelyezkedni.

Van, aki szakrendészetre jelentkezett, egy roma tanuló pedig közgazdasági szakra járt. Az OKJ-képzéseken túl céljuk az egyetemi diploma megszerzése. Talán sosem gondolták volna, hogy lesz valaha lehetőségük a nyomorból a szellemi élet kapujába jutni.

Kapcsolódó írásaink