Munkaszerződés nélkül nem lehet tanulókat foglalkoztatni

A diákok foglalkoztatásánál is írásban megkötött munkaszerződésre van szükség, amelyben meg kell határozni az alapbért és a munkakört, ezenfelül célszerű, de nem kötelező rögzíteni a munkaviszony időtartamát, a munkavégzés helyét és a napi munkaidőt – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára tegnap Budapesten sajtótájékoztatón. Schanda Tamás emlékeztetett, hogy a munka törvénykönyve szerint a tizenhat évesnél idősebbek vállalhatnak munkát, a szabály alól kivételt képez az iskolaszünet, mert ebben az időszakban a tizenötödik életévüket betöltöttek is dolgozhatnak. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb diákok munkába állásához szükség van a szülők írásos hozzájárulásához is, ebben az esetben a munkáltató és a diák között létrejött munkaszerződés csak a szülői hozzájárulással együtt érvényes. Az államtitkár elmondta, a diákok foglalkoztatásánál is érvényes a minimálbér és a garantált bérminimum: amennyiben a tanuló napi nyolc órát dolgozik, akkor havonta legalább bruttó 161 ezer forint, ha középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkát lát el, akkor pedig bruttó 210 600 forint illeti meg. Közölte, a munkáltatónak a munkaviszony kezdetét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is jeleznie kell, a bejelentést a diákok az elektronikus ügyfélkapun ellenőrizhetik. Az egyszerűsített foglalkoztatásnál, más néven az alkalmi munkánál példaként említette, hogy mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi százhúsz napra létesíthetnek munkaviszonyt a diákok. Alkalmi munkánál legfeljebb öt egymást követő napig, egy hónapon belül legfeljebb tizenöt napig, éves szinten pedig legfeljebb kilencven napig dolgozhatnak megszakítás nélkül a diákok. Ennél a foglalkoztatási formánál nem kötelező munkaszerződést kötni, az adóhatóságnak azonban be kell jelenteni – adta hírül a távirati iroda.

Hozzátette, a gazdaságvédelmi akcióterv értelmében 2020. december 31-ig a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati és vadászati alkalmi és idénymunka éves időtartama száznyolcvan napra emelkedett a korábbi százhúsz napról, a havi időtartama pedig húsz napra nőtt a korábbi tizenöt napról. Az iskolaszövetkezetben történő foglalkoztatásról elmondta, a diák és a szövetkezet között létrejövő szerződésben - tagsági megállapodásban - egyebek mellett rögzíteni kell a fiatal által vállalt feladatok körét és az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj legkisebb összegét. Schanda Tamás kiemelte, a fiatalkorúak foglalkoztatásánál a munkáltatóknak tudniuk kell, hogy a diákok éjszakai munkát nem végezhetnek, részükre rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, a napi munkaidejük legfeljebb nyolc óra lehet, az esetükben alkalmazott munkaidőkeret hossza pedig nem haladhatja meg az egy hetet. Minden munkavállaló, így a diákok feladatait is a munkaadóknak úgy kell meghatározniuk, hogy az nem veszélyeztetheti egészségüket, testi épségüket, egészséges fejlődésüket – jelentette ki az államtitkár. Amennyiben valaki azt tapasztalja, nem biztosítottak ezek a feltételek, jelezheti ezt a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak: a fővárosi vagy megyei kormányhivatalnak, illetve az ITM munkavédelmi főosztályánál is. A diákmunkára vonatkozó részletes tájékoztatás az Ommf.gov.hu oldalon található, ennek átolvasása a fiataloknak, szüleiknek és a diákokat fogadó munkáltatóknak is javasolt – hangsúlyozta az államtitkár.