Megszorítások helyett gazdaságvédelem

Sokkal jobb helyzetben van a magyar gazdaság most, mint 2008-ban volt – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet tanulmányából. Az elmúlt tíz évben Magyarország növekedési mutatói jól alakultak, így stabil gazdasággal állhat neki az ország a koronavírus-járvány okozta válság kezelésének – mondta tegnap az elemzés bemutatásakor Sebestyén Géza, az intézet kutatási igazgatója.

Az adatokból kiderül, hogy a hazai növekedés 2004-től élesen elvált a régió folyamataitól. Míg a többi V4-es országban a gazdaság erőteljes növekedést tudott felmutatni még 2007-ben is, addig a magyar gazdaság ebben az évben lényegében nem tudott már bővülni. De a 2008-as, éppen egy százalék fölötti hazai érték is messze a legalacsonyabbnak számított a régióban. Összességében Magyarország három százalékpontot veszített a növekedéséből öt év alatt. Magyarország volt a legkevésbé felkészülve a 2008–9-es válságra a régió országai közül – hangsúlyozta a kutatási igazgató. Az elemzés szerint a mostani krízis előtt hazánk kifejezetten jól teljesített a régió országaihoz képest. Az élbolyban voltunk 2017-ben, majd 2018-ban az öt százalék feletti növekedésünkkel holtversenyben első helyen, 2019-ben pedig magunk mögé utasítottuk a régiót. Magyarország 4,5 százalékos bővülése több mint egy százalékponttal volt nagyobb, mint a második helyezett Lengyelország mutatója.

Az államháztartással kapcsolatban elmondta: míg a többi V4-es ország 2007-ben teljesítette a háromszázalékos maastrichti korlátot, addig Magyarország ötszázalékos értéke, bár közel fele volt a 2006-os 9,2 százalékos szintnek, még mindig nagyjából duplája volt az uniós határértéknek. A mostani krízis előtt Magyarország stabil és mérsékelt költségvetési hiánnyal rendelkezett. Az elmúlt években a hiány mértéke nem haladta meg a maastrichti háromszázalékos korlátot, sőt, jellemzően két százalék körül ingadozott.

A tanulmányban az is olvasható, hogy Magyarország államadóssága folyamatosan emelkedett 2008 előtt, szemben a régió más országaival. A magas hazai eladósodottság hozzájárult ahhoz, hogy a válság alatt hazánk nem volt képes magát a piacról finanszírozni, és az IMF segítségére szorult – hívták fel a figyelmet. Sebestyén Géza elmondta, négy év alatt Magyarország 9,9 százalékponttal javította GDP-arányos államadósságát. Ez magasabb, mint a cseh 9,2 százalékpontos változás, körülbelül kétszerese a lengyel 5,3 százalékpontos mérséklődésnek és majd háromszorosa a szlovák mutató 3,9 százalékpontos csökkenésének.

A devizaadósság fokozatosan növekedett 2008 előtt. Ennek következtében az ország sérülékenysége évről évre egyre magasabb lett. Ezzel szemben 2020-ig a devizaadósság fokozatosan csökkent, így az ország sérülékenysége évről évre egyre alacsonyabb lett.