Gazdaság

Palkovics: A kormány jóváhagyta Debrecen tízéves fejlesztési tervét

A kormány - elsőként a nagyvárosok közül - jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen - jelentette be az innovációs és technológiai miniszter kedden a helyi Kölcsey-központban, a programbemutató sajtóeseményen.

Palkovics: A kormány jóváhagyta Debrecen tízéves fejlesztési tervét
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mond a Debrecen 2030 program bejelentésén a debreceni Kölcsey Központban
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A mintegy 600 milliárd forint forrásigényű projekteket tartalmazó Debrecen 2030 program öt pillére a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a városfejlesztés - ismertette Palkovics László.

A miniszter Debrecent az ország egyik „legfőbb városának” nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy a magyar kormány fejlesztési politikája nem tesz érdemi különbséget a kis- és a nagy települések között.

„Számunkra minden esetben egy cél van: a magyar emberek egészségének, egyre javuló életszínvonalának és a jövőbeni terveik megvalósításának együttes támogatása” - mutatott rá.

Leszögezte: a magyar települések évek óta pártpolitikai csatározásoktól mentesen fejlődnek. Azt mondta: Debrecen fejlődési története példaértékű, és igazolja a magyar kabinet fejlesztési stratégiáját is.

Palkovics László fontos célnak nevezte, hogy „Debrecen belátható időn belül ne csak a keleti régió, hanem a szomszédos országok számára is igazodási pont legyen”.

A miniszter szerint „Debrecen a munkaerőpiaci versenyt az iskolapadban akarja megnyerni”, minőségi oktatással és vonzó jövőképpel hívja  a fiatalokat.

A Debrecen 2030 programból a tárcavezető kiemelte egyebek mellett a helyi nemzetközi repülőtér bővítését, a várost elkerülő keleti körgyűrű folytatását és a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését.

Palkovics László ismertetése szerint három projektciklust terveznek: az első 2021 és 2023 közötti ciklusban 50 milliárd forint költségvetési támogatást nyújtanak majd városi és egyetemi infrastruktúra fejlesztésekre.

A Debreceni Egyetem épülő innovációs központja a Vezér utcai Egyetemi Ipari Parkban az alapkőletétel napján
A Debreceni Egyetem épülő innovációs központja a Vezér utcai Egyetemi Ipari Parkban az alapkőletétel napján
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az innovációs és technológiai miniszter az MTI-nek azt is elmondta, hogy a Debrecen 2030 program 600 milliárdos összköltségvetése tartalmazza a már korábban bejelentett programelemeket: az észak-nyugati ipari övezethez kapcsolódó több mint 130 milliárdos infrastruktúra és a 35 milliárdos oktatási fejlesztéseket.

A programhoz egyébként a központi költségvetési források mellett városi pénzeket, kohéziós és piaci forrásokat is igénybe vesznek - fűzte hozzá.

Papp László, Debrecen polgármestere azt mondta, „a Debrecen 2030 program egy korszakalkotó, Debrecen dimenzióváltását, léptékváltását jelentő komplex és átfogó városépítő stratégia, amely meghatározó jelentőséggel bír majd az évszázad előttünk álló részére”.

„Mi vagyunk az első magyar város, amely a magyar kormány által határozattal és konkrét forrással megerősített, 2030-ig terjedő, komplex fejlesztési programmal rendelkezik” - tette hozzá.

A polgármester a zászlóshajó projektek közül kiemelte az új Természettudományi Múzeum és egy komolyzenei hangversenyterem megépítését, új villamosvonal létrehozását, de kiemelt feladatnak nevezte az erdők és a zöld területek védelmét, minőségi megújítását, a megújuló energiára épülő fejlesztéseket és a Civaqua-programot, amely a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül juttatja majd el Debrecen területére.

Kósa Lajos (Fidesz), országgyűlési képviselő máig ható történelmi példákat is sorolva azt mondta, „a magyar jövő Debrecenben épül”.

A Debrecen 2030 programot magyar, patrióta, jövőt építő, nyitott szemléletű fejlesztésnek nevezte, majd megjegyezte: a siker kulcsa a debreceni Református Kollégium épületén olvasható: „Orando et laborando”, imádkozzál és dolgozzál.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a regionális szereplők összefogását emelte ki, megjegyezve, hogy az innovatív klaszterek rendszerében az elmúlt években komoly együttműködés jött létre az egyetem, az önkormányzat, az ipar, a pénzintézetek és a kormányzat között.

Bács Zoltán egyetemi kancellár hozzátette: a Debrecen 2030 program keretében 2023-ig 15 milliárd forintot fordítanak egyetemi infrastruktúrafejlesztésére, 19 milliárdot pedig műszaki és informatikai beruházásokra.

Oltóanyagüzem és innovációs központ épül a debreceni egyetemi ipari parkban
 

Kísérleti (pilot) oltóanyagüzem és innovációs központ alapkövét helyezték el kedden a debreceni egyetemi ipari parkban, a két beruházás mintegy 8 milliárd forintból valósul meg.

Palkovics László elismerően szólt arról, hogy Debrecenben együtt van jelen a megfelelő gazdasági és innovációs környezet, amire jó bizonyíték a város fejlődése, mások mellett a BMW autógyár beruházása.

 Utóbbi kapcsán a tárcavezető Debrecenben azt mondta, bár a koronavírus-járvány a megvalósítást átmenetileg lelassította, a cél továbbra is az, hogy az eredeti menetrend szerint készüljön el a BMW új termelési egysége, amely kiemelten fontos a márka európai ellátási lánca számára.

„Ehhez a magyar kormány minden lehetséges támogatást meg fog adni” - jelezte Palkovics László örömét kifejezve, hogy „a BMW minden fórumon megerősítette változatlan elkötelezettségét és szándékát”.

Az innovációs és technológiai miniszter köszönetet mondott a Debreceni Egyetemnek, hogy a négy hazai orvostudományi egyetem egyikeként gyorsan reagáltak a koronavírus kihívásaira mind a betegellátás, mind a kutatás terén.

A Debreceni Egyetem élenjár a vakcina- és gyógyszerfejlesztésben, amit segít majd a leendő oltóanyaggyár, de - mint a miniszter fogalmazott - az innovációban Debrecen nincs egyedül, példaként említve, hogy a világ vezető műszaki intézménye, a MIT (Massachusetts Institute of Technology) a Debreceni Egyetemet választotta partneréül.

Szilvássy Zoltán rektor szerint Magyarországon egyedülálló innovációs plázát hoznak létre, amelyben főként egészségipari és járműipari kutató laboratóriumokat alakítanak ki.

Kósa Lajos a jövő szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte az innovációt, az oltóanyaggyár és az innovációs központ beruházását pedig „a debreceni tudományos, kutatási potenciál kikövetelte magának”.

Papp László polgármester azt mondta, a város ma Magyarország egyik gazdasági motorja, innovációs központja, ami a város és az egyetem közös sikere.

Bács Zoltán egyetemi kancellár elmondta: a leendő, kis sorozatban vakcinák gyártására is alkalmas oltóüzem létrehozásával tovább erősödik az ipari-felsőoktatási együttműködés, mivel egy helyen valósul meg a kutatás, a fejlesztés, az innováció, és részben az oktatás, aminek eredményeként versenyképes, piacképes termékek és szolgáltatások jöhetnek létre.

Az innovációs központ háromszintes épülete startupok, kutatócégek és az egyetemi élet fontos találkozási pontja lesz: az oktatás, a kutatás és a versenyszféra szereplőinek lesz egyfajta „közösségi innovációs piactere” - tette hozzá a kancellár.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom