Tovább emelkedett az olaj ára

Megállapodott szombaton ­az­ olajkitermelés napi csaknem tízmillió hordós csökkentésének jú­lius végéig történő meghosszabbításáról a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli nagy olajkitermelő országok OPEC+ néven ismert közössége. Hírügynökségi beszámolók szerint az olajipari miniszterek egyhangúlag hozták meg a döntést az online tartott értekezletükön. Az OPEC+ ezzel gyakorlatilag meghosszabbította az április közepén hozott döntését, amelynek hatására az elmúlt két hónapban kétszeresére nőtt az olaj világpiaci ára a termelés csaknem tízszázalékos visszafogása révén. A Brent típusú nyersolaj ára múlt pénteken hordónként 42 dollár fölé emelkedett, míg áprilisban húsz dollár alatt volt. Az olaj mostani világpiaci ára azonban még így is harmadával alacsonyabb, mint a múlt év végén, a koronavírus-járvány kirobbanása előtt volt. A megállapodás előtt azért emelkedett az olaj ára, mert a piac is arra számított, hogy szombaton megegyeznek az olajminiszterek. Az OPEC 14 tagállama és a velük szövetséges tíz ország, élükön Oroszországgal, mint ismert, áprilisban abban állapodott meg, hogy májusban és júniusban naponta 9,7 millió hordóval csökkentik termelésüket a 2019. októberi bázishoz képest, és az év hátralevő részében havonta 6,7 millió hordóval. Ehhez képest előrelépés, hogy júliusban is fenntartják a 9,7 millió hordós csökkentést.

Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci szakértője lapunknak elmondta, a két legnagyobb termelő, Szaúd-Arábia és Oroszország ezt megelőzően már megállapodott a hosszabbításról, ennek viszont az a feltétele, hogy a kitermelés júliusi csökkentését a többi állam is tartsa be, főleg Irak és Nigéria, amelyek májusban túllépték az áprilisi megállapodásban vállalt termelési kvótákat, leginkább Irak lógott ki a sorból. A konferencia tétje Pletser Tamás szerint leginkább az volt, hogy miként tudják a csökkentésről meggyőzni Irakot. Arról eltérnek az értesülések, hogy mennyi időre hosszabbítanák meg a kitermelés csökkentését, egytől három hónapig terjedő időszak lehetséges, de az is elképzelhető, hogy egész évben. A szakértő szerint Szaúd-­Arábia és Oroszország elég rugalmas ebben kérdésben, és idén negyven dollár körül stabilizálódhat a Brent ára. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy érdemben nem drágulnak az üzemanyagok a hazai kutaknál a jelenlegiekhez képest.

A bécsi központú, olajkartellen kívüli kitermelőországokat tömörítő szervezetet vezető Oroszország energiaipari minisztere, Alekszandr Novak a távirati iroda beszámolója szerint azt mondta, hogy májusban az OPEC+ közösség országai mintegy kilencven százalékban valósították meg az áprilisi megállapodást, aminek köszönhetőn kedvező hangulat alakult ki az olajpiacon, és 42 dollárra ment fel az olaj hordónkénti ára. Ez szerinte meglehetősen magas arány, de június második felében lesznek pontos információk arról, hogy mely ország hogyan teljesítette vállalásait.