Gazdaság

Az év második felében növekedésnek indulhat az ipari termelés

Áprilisban a koronavírus-járvány hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 98,7 százalékkal, a belföldi vendégek által eltöltötteké 95,0 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A szálláshelyek forgalma 97,0 százalékkal csökkent - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A kereskedelmi szálláshelyek - folyó áron számolt - összes bruttó árbevétele 97,3 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly áprilisban, 42,9 milliárd forintról 1,2 milliárdra apadt.

Áprilisban a kereskedelmi szálláshelyek nagy részében a koronavírus-járvány okozta intézkedések következtében üzemszünet volt. Az 1297 egyáltalán nyitva tartó kereskedelmi szálláshely felében nem volt vendégforgalom.

A májustól októberig tartó szezon milliónyi, júliusban 1,5 millió vendégével szemben áprilisban mindössze 21 ezer vendég - közülük 3 ezer külföldi - fordult meg a szálláshelyeken.

A KSH megjegyezte, hogy az áprilisi adatok csak korlátozottan összehasonlíthatók a korábbiakkal. A korlátozott információs bázis miatt a szállodák részletes árbevétel- és kapacitáskihasználtság-mutatóit, mint a szállodai szobák átlagára, az egy szobára jutó szállásdíjbevétel (REVPAR), valamint az egy szobára jutó összes árbevétele (TREVPAR) nem is közölte, és az adatbázisból már márciustól nem elérhető.

Az év első négy hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek 43,2 százalékkal kevesebb, összesen 4,218 millió vendégéjszakát regisztráltak. A külföldi vendégek 44,4, a belföldi vendégek 42,0 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.

A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele folyó áron 38,5 százalékkal csökkent, és 83,4 milliárd forintot tett ki.

KSH: 36,8 százalékkal csökkent az ipari termelés áprilisban

Áprilisban jelentős volt a koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása, így az ipari termelés 36,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 36,6 százalékkal csökkent - jelentette első becslése alapján a KSH.

A járványhelyzet ismeretében nem okozott meglepetést az ipari termelés áprilisi visszaesése, elemzők már jó előre jelezték, hogy ez a hónap lesz a mélypont, de jóval kisebb, 20 százalék körüli hanyatlást vártak.

Az előző hónaphoz viszonyítva 30,5 százalékkal esett vissza a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban.

Az év első négy hónapjában 9,2 százalékkal kisebb volt a termelés, mint az előző év azonos időszakában.

A részletes adatokat egy hét múlva, június 12-én közli második becslésében a KSH.

A szűkszavú első becslésben most csak annyit jegyzett meg, hogy áprilisban kiugró visszaesés volt a járműgyártásban, amely a márciusi 19,8 százalékos visszaesés miatt már az első negyedévben is 2,2 százalékkal kevesebbet termelt, mint egy évvel korábban. Kisebb mértékben csökkent a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása - jelezte a hivatal. A számítástechnikai ágazatban márciusban még szerény 1,7 százalékos volt a növekedés, amivel a kibocsátás még mindig 7,3 százalékkal meghaladta a tavalyi első negyedévit.

Ami pedig az élelmiszeripart illeti, valószínűleg a felvásárlási láz is közrejátszott abban, hogy az első negyedévben 10,2 százalékkal növelte a kibocsátását és márciusban 12,7 százalékos emelkedést regisztrált éves összevetésben.

A KSH becslése szerint egyedül a gyógyszergyártásban nőtt a kibocsátás, ahol pedig márciusban 1,5 százalékos lemaradás volt a kiugró februári 8,9 százalékos növekedés után.

Az év második felében növekedésnek indulhat az ipari termelés

A koronavírus-járvány keresleti és kínálati oldalon is jelentős veszteséget okozott a világpiacon. Magyarországon az ipari kibocsátás áprilisban érte el mélypontját, májustól fokozatos emelkedés várható. Az előrejelzések szerint az év második felében megkezdődhet a kilábalás, a kibocsátás akár már a jövő évben elérheti a járvány előtti szintet - kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott legfrissebb jelentését az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A közlemény felidézi: a KSH első becslése szerint 2020 áprilisában az ipari termelés volumene 36,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól Magyarországon. A visszaesés a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett termelésleállásokkal és rendeléscsökkenéssel magyarázható.

A legnagyobb súlyú feldolgozóipari alágak közül kiugró visszaesés volt a járműgyártásban, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kisebb mértékben csökkent. Az alágak közül a gyógyszergyártásban nőtt a kibocsátás.

A magyar ipar az elmúlt 10 évben Dánia után a világ második leginkább high-tech iparává vált, amely egyben azt is jelenti, hogy rugalmas, magas hozzáadott értékű kapacitások épültek ki az országban, amelyek elősegítették a járványhelyzethez való jobb alkalmazkodást.

Emellett a kormány Gazdaságvédelmi Akciótervének intézkedései hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez, új munkahelyek teremtéséhez, a vállalkozások forráshoz jutásához, a hatékonyságnövelő beruházások támogatásán és az ellenséges felvásárlások tiltásán keresztül a cégek növekedéséhez.

"Azt látjuk, hogy a hazai kkv-szektornak segítséget jelentettek az intézkedések, például az adó- és járulékmentesség, a munkahelyvédelmi bértámogatások. A járvány sikeres kezelésének köszönhetően április végére a nagyvállalatok is jellemzően újraindították a termelést, így májustól a piaci kereslet alakulásának függvényében egyre jobb adatok érkezhetnek. Köszönet illeti a hazai vállalkozói szektort az elmúlt időszak helytállásáért, akiket támogatási programjainkkal most arra bíztatunk, hogy merjenek előre tekinteni és tervezni" - nyilatkozta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

Kapcsolódó írásaink