Több mint 300 millió euró volt a külkereskedelmi többlet márciusban

Változatlan áron számolva a kivitel 5,6 százalékkal, a behozatal 1,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala behozatalban 4,8 százalékkal, kivitelben 6,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 1,5 százalékkal javult - közölte a KSH.

A forint egy év alatt márciusra az euróval szemben 9,27 százalékkal (29,29 forinttal) a dollárral szemben 11,69 százalékkal (32,67 forinttal) leértékelődött.

Az év első négy hónapban az export 0,1 százalékkal, az import 0,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az exporttöbblet 52 millió euróval, 1,855 milliárd euróra nőtt.

A gépek, szállítóeszközök exportja 1,6 százalékkal csökkent, az import 0,4 százalékkal nőtt, az exporttöbblet 3,365 eurót tett ki, amiből 2,178 milliárd eurót a közúti járművek forgalma hozott, miután az export 2,8 százalékos csökkenésénél jobban, 4,9 százalékkal esett az import. Az energiafejlesztő berendezések áruforgalmában 889 millió euró, a híradástechnikai cikkek forgalmában pedig 825 millió exporttöbblet alakult ki.

Az élelmiszeripar exportja 8,7 százalékkal nőtt, az import 15,6 százalékkal emelkedett, a négyhavi aktívum 547 millió euró volt, amiből 443 millió a gabonakereskedelemből származott, az export 9,7 százalékos és az import 4,1 százalékos növekedésének köszönhetően. A feldolgozott termékek exportja 0,4 százalékkal elmaradt a tavaly első negyedévitől, az import 3,7 százalékkal nőtt, aminek következtében a deficit 1,200 milliárd euróra emelkedett. Ezen belül a gyógyszerforgalom az export 15,1 százalékos és az import 32,1 százalékos emelkedése ellenére még mindig 259 millió euró aktívummal zárt.

Az energiakereskedelemben 946 millió deficit alakult ki, miután az import 20,8 százalékkal, az export 22,4 százalékkal csökkent.

Az európai országokkal lebonyolított külkereskedelemben az export 1,4 százalékkal, az import 1,1 százalékkal csökkent a tavalyi első negyedévhez mérve, és 3,725 milliárd euró aktívum származott a forgalomból. Németországba 0,1 százalékkal csökkent az export és 0,7 százalékkal nőtt onnan az import, a magyar aktívum 1,003 milliárd euró volt.

Az ázsiai országokba szállított export 15,8 százalékkal, az import 4,9 százalékkal nőtt, és 2,634 milliárd euró volt a negyedéves deficit. A Kínával lebonyolított forgalomban 5,5 százalékkal csökkent az export és mindössze 0,1 százalékkal nőtt az import, a negyedéves deficit 1,267 milliárd euró volt. Dél-Koreába 50,8 százalékkal több magyar export ment, mint a tavalyi első negyedévben, míg az import 22,3 százalékkal nőtt, így a deficit 633 millió euróra csökkent. Japánba 81,7 százalékkal nőtt a magyar kivitel és 3,0 százalékkal csökkent az import, de így is 140 millió euró deficit még fennmaradt - derül ki a KSH adataiból.

Áprilisban belföldi termelői árak átlagosan 0,9 százalékkal csökkentek, az ipari exportértékesítés árai 6,1 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel azelőtt. Az ipari termelői árak együttesen 3,7 százalékkal meghaladták az előző év azonos időszakáét - jelentette a KSH.

Az exportárak növekedési üteme tovább élénkült a márciusi 5,7 százalékos és a februári 4,2 százalékos emelkedés után, míg a belföldi árak éves összevetésben 2016 novemberében csökkentek utoljára.

Az árak alakulását befolyásolták a koronavírus-járvány következtében megváltozott gazdasági folyamatok, amelyek hatása a pénz- és árupiacokon (többek között a forint árfolyamváltozásában, illetve a nyers- és alapanyagok világpiaci árában) is érezhető volt, fűzte hozzá a jelentés.

A forint egy év alatt, áprilisra az euróval szemben 10,94 százalékkal (35,13 forinttal) a dollárral szemben 14,84 százalékkal (42,39 forinttal) leértékelődött

Exportban a csaknem 95 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 7,6 százalékkal nőttek az árak, a járműipar exportárai a márciusinál 1,1 százalékponttal élénkebben, 10,1 százalékkal, az élelmiszereké 1,3 százalékponttal mérsékeltebben 11,1 százalékkal nőttek forintban. A számítástechnikai termékek exportárai 5,7 százalékkal, a gépgyártó cégeké 8,3 százalékkal, a gyógyszergyártóké 6,6 százalékkal voltak magasabbak a tavaly áprilisiaknál.

Belföldön a 63 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar árai alig változtak (0,1 százalékkal csökkentek), a 32 százalékos súlyú energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) árai 2,8 százalékkal estek vissza. A járműipar termelői árai azonban 9,2 százalékkal emelkedtek, az élelmiszeripar termelői árai 7,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly áprilisban.

A fogyasztási cikkek termelői ára 6,9 százalékkal nőtt egy év alatt, ezen belül a tartós fogyasztási cikkeké 4,9 százalékkal, a nem tartósaké 7,0 százalékkal emelkedett. Az energiatermelő ágazatok termelői árai 9,0 százalékkal csökkentek tavaly áprilishoz mérve, a további felhasználásra termelt
anyagok, alkatrészek és részegységek árszínvonala 3,4 százalékkal emelkedett, a beruházási javak 7,4 százalékkal drágultak.

Az év első négy hónapjában a belföldi termelői árak 1,9 százalékkal, az exportárak 5,0 százalékkal voltak magasabbak, mint a múlt év azonos időszakában, együttesen 3,9 százalékos volt a növekedés.