Atomenergia nélkül nem létezik eredményes átmenet a fenntartható gazdaságba

A taxonómia egy egységes uniós osztályozási rendszer, amelynek segítségével a vállalkozások és a befektetők egyértelműen meghatározhatják, hogy mely gazdasági tevékenységek minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak.

Az új osztályozási rendszer kedvező finanszírozási feltételekkel ösztönözné a fenntartható növekedéshez szükséges beruházásokat, hozzájárulva az EU 2050-es klímasemlegességi célkitűzéséhez és a Párizsi Megállapodás végrehajtásához.

Az EU a taxonómia rendelet révén az energiaszektor beruházásait egyoldalúan a megújuló energiák irányába tereli, háttérbe szorítva egyéb technológiák finanszírozását (földgáz, atomenergia), amelyek a tagállamok adottságai és energiapolitikai döntései alapján szintén meghatározó szerepet játszanak az energiaátmenetben.

Magyarország jó úton halad ahhoz, hogy teljesítse klímavédelmi vállalásait. Az áramtermelés több mint kilencven százaléka 2030-ra széndioxid-mentes lehet az atomenergia és a megújuló energia részaránya növelésével, illetve a széntüzelés földgázzal való kiváltásával.

Tóth Edina az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának tagjaként kiemelte: a magyar kormány elismeri, hogy az éghajlatváltozás sürgető probléma, ugyanakkor fontos, hogy hosszú távon megőrizzük az energiaellátás biztonságát, stabilitását és megfizethetőségét.

A klímasemlegesség eléréséhez alacsony széndioxid-kibocsátású, valamint átmeneti energiaforrásokra és infrastruktúrára van szükség. „A kelet-közép-európai térség dekarbonizációjában megkerülhetetlen szerepet tölt be például a földgáz” - mutatott rá a fideszes politikus.

Az atomenergia is szükséges az éghajlatváltozás kezeléséhez, hiszen hosszú távon fenntartható, tiszta és biztonságos energiaforrás. „A jelenlegi nukleáris kapacitások fenntartása és jövőbeni fejlesztése alapvető feltétele a klímasemlegesség elérésének, nemcsak Magyarországon, hanem uniós szinten is” - tette hozzá.

Győri Enikő az EP Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottságának tagjaként hangsúlyozta: „Magyarország minden erejével támogatja a környezet megóvását, ezért fontos az is, hogy az EU klímasemleges kontinenssé válhasson 2050-re. Az elhivatottságban nincs hiány, viszont mindezt nem felelőtlen ígérgetéssel, hanem józanul kell megvalósítani. Magyarország már bizonyított: a 2020-ra tett vállalásait korábban teljesítette, így a 2030-as célok esetében is jó helyről indulunk.

Ezeket azonban csak technológiai szempontból semleges módon és az összes rendelkezésre álló alacsony széndioxid-kibocsátású energiaforrás felhasználásával lehetséges elérni. Ilyen tiszta energiaforrás az atomenergia: felhasználása során elenyésző mennyiségű káros gázt bocsájt ki.

Pont ezért az is fontos, hogy a földgáz alapú villamosenergia termelés legalább átmeneti vagy hozzájáruló tevékenységnek minősüljön„ - mutatott rá a néppárti képviselő. „Sajnálatos módon a rendelettervezet ezt nem fogadja el, ezért - mivel más téren sok, magyar szempontból hasznos elemet foglal magában - a tartózkodás mellett döntöttünk.”