Gazdaság

Kibővített program a nagyberuházásokért

A könnyítések célja, hogy még több vállalkozás segítse a gazdaság újraindítását, és teremtsen munkahelyeket

Bővül a Pénzügyminisztériumberuházásösztönző programja. Az idei évi keretet az elmúlt hetekben tizenötmilliárd forintról negyvenmilliárd forintra emelte a Pénzügyminisztérium.

Kibővített program a nagyberuházásokért
Varga Mihály: Csak ennek a programnak 2600 új munkahely köszönhető
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

A koronavírus által okozott gazdasági károk enyhítésében és a gazdaság újraindításában kulcsszerepe van a beruházások ösztönzésének, ezért a Pénzügyminisztérium kibővíti a Nagyvállalati Beruházási Támogatást – jelentette be szombaton Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető kiemelte: a magyar vállalkozások könnyített feltételekkel és kibővített körben igényelhetnek támogatást a fejlesztéseikhez, így többen és könnyebben juthatnak beruházási forráshoz.

A Nagyvállalati Beruházási Támogatás a kormány egyik legeredményesebb befektetésösztönzési programja, amellyel eddig 264 milliárd forint értékű beruházás és 2600 új munkahely jött létre – emlékeztetett Varga Mihály, kiemelve, hogy a program idei évi keretét az elmúlt hetekben tizenötmilliárd forintról negyvenmilliárd forintra emelte a tárca.

A Magyar Közlönyben tegnap megjelent rendelet újabb könnyítéseket tartalmaz, így például a magyar nagyvállalatok mellett – a feltételek teljesülése esetén – a 150 főt elérő középvállalkozások is élhetnek a támogatással – derült ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.

Bővül a fejleszthető tevékenységek köre, a cégek már logisztikai, raktározási beruházásokra is igényelhetnek forrást, emellett a garanciaigényre és a kezességvállalásra vonatkozó szabályok is enyhülnek. A könnyített feltételrendszer lehetővé teszi, hogy pótlóberuházásokhoz és felújításokhoz szintén használható legyen a támogatás – tájékoztatott Varga Mihály.

Emlékeztetett a tárca múlt héten ismertetett felmérésére, amely szerint a program keretében mintegy hatvan magyar vállalatnak van már elindított vagy tervezett beruházása összesen 315 milliárd forint értékben. Mint mondta: a most bejelentett könnyítések célja, hogy a jövőben még több vállalkozás vegyen részt a programban, és munkahelyteremtő, termelékenységet javító beruházásaikkal segítsék a magyar gazdaság újraindítását.

Speciális adómentesség az adományokra

Az adományozás egyébként is kedvező adóügyi szabályait a koronavírus-járvány felülírta. A jelenlegi helyzetben még több mentesség és még több kedvezmény jár. Magyarország Európa-szerte példaértékűen, minden lehetséges eszközzel, kedvező adózási feltételekkel támogatja az adományozókat – tájékoztatta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t. A koronavírus-járvány idején adózási szempontból is megéri adományozni, az állam ugyanis kedvező adószabályokkal segíti azokat, akik ebben az időszakban a járvány következményeinek mérséklése céljából ingyenes segítséget nyújtanak – magyarázta. A járványhelyzetben nyújtott ingyenes segítséget az adóügyi szabályok is honorálják – nyomatékosította Izer Norbert. Az adómentesség mellett a felajánló cégek például a fizetendő adójuk összegéből is levonhatják az áfát. A konkrét példákat egy varrodával kezdte, amelyik a meglévő alapanyagkészletből maszkokat varr, és ingyenesen kórházaknak vagy bentlakásos intézményeknek adja. A varroda levonhatja az áfát, és a veszélyhelyzetre tekintettel még áfát sem kell fizetnie a maszkok után. (MOA)

Német–francia helyreállítási alap erős kritikával

Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia alternatív javaslatot nyújtott be a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak ellensúlyozására a hét elején ismertetett, német–francia kezdeményezésű helyreállítási alappal szemben – írta a dpa német hírügynökség szombaton. Olaszország a javaslatot nem megfelelőnek minősítve elutasította. A magukat takarékos négyeknek nevező országok egy olyan rendkívüli alap létrehozását javasolták két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait megszenvedő európai gazdaságot. A pénz – amelynek összegét nem pontosították – az Európai Bizottság pénzpiaci közvetítésével kerülne a tagállamokhoz alacsony kamatozású hitelek formájában. A hiteleket a gazdaság és az egészségügy jövőbeli ellenálló képességének javítására, illetve gazdasági újjáépítésre lehetne fordítani. A négy ország megerősítette: ellenzi a német–francia javaslatot, amely az adósságok közösségi megosztásával és az uniós költségvetés emelkedésével járna. Németország és Franciaország korábban egy 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását ajánlotta. (MOA)

Kapcsolódó írásaink

Több juttatás beruházásokhoz

ĀA megnövekedett igények miatt újabb források megnyitását kéri a kormánytól a versenyképesség-növelő program számára Szijjártó Péter