Gazdaság

Az iparűzési adó szabályozása a válságból való kilábalást segíti

Az önkormányzatoknál a feladatok minimálisra zsugorodtak, azok az állam területi szerveihez, a járási és kormányhivatalokhoz kerültek – mondta lapunknak Lentner Csaba

A parlament szerdán általános vitát tartott a különleges gazdasági övezetek létrehozásáról szóló törvénymódosító javaslatról, amely többek közt az adóbevételi források újraelosztását is sürgetné. Lentner Csaba közgazdász szerint ehhez megvan a kormány erkölcsi alapja, hiszen az állami költségvetés végzi a járványügyi helyzet kapcsán kialakult válság kezelését mind az egészségügyi ellátások, mind a munkahelyvédelmi program tekintetében.

Az iparűzési adó szabályozása  a válságból való kilábalást segíti
A törvénymódosító javaslat a gazdaság újraindítását támogatja
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Az országgyűlés általános vitát tartott arról a törvénymódosító javaslatról május 20-án, amely lehetővé teszi a különleges gazdasági övezetek létrehozását. Ezek olyan területek, ahol speciális szabályok segítik a nagyberuházások gyors és hatékony megvalósítását, a térség infrastrukturális fejlesztését. A kiemelt, ötmilliárd forint feletti beruházások gazdasági és foglalkoztatási hatása a helyi szint mellett megyerészeket és térségeket is érint. A beruházások ösztönzése mellett a törvény arányosabb forráselosztást tesz lehetővé a megyéken belül. A különleges gazdasági övezetek bizonyos adóbevételeit – például a helyi iparűzési adóét – a megyei önkormányzat a térségben megvalósuló fejlesztések, valamint a települések működésének támogatására fordíthatja.


Rendkívüli megoldások

Az adósság- és feladatátvállalás után az önkormányzati bevételeket is újra kell gondolni az állam és a helyi önkormányzatok között – közölte a Magyar Hírlap megkeresésére Lentner Csaba közgazdászprofesszor. Kijelentette, az állami pénzügyek konszolidált állapotban tartása érdekében – a kialakult járványügyi helyzet gazdasági hatásaira tekintettel – a kormánynak minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia, annak érdekében, hogy az állami költségvetés stabilitása, az államháztartás kiszámíthatósága megmaradjon, sőt lendületes újrakezdés valósulhasson meg. Ebbe beletartozik, hogy egyes települési önkormányzatok területén – ahol jelentős iparűzési tevékenység zajlik, és még az új törvény által különleges gazdasági övezeteket is kialakítanak – az állam az arányosság jegyében bevételi forrásokat törvényi úton újraszabályozzon. Rendkívüli helyzet kezelésére rendkívüli megoldások kellenek – nyomatékosított a közgazdász. Hangsúlyozta, a különleges gazdasági övezetek kialakításával a kormány egyik célja lehet, hogy a beruházásoknak újabb lendületet adjon, és ennek keretében figyelemmel az arányos teherviselésre és feladatmegosztásra nagyobb hangsúlyt fektessen, és így a megyei önkormányzatok gazdaságszervező funkcióit erősítse. Ehhez megvan a kormánynak az erkölcsi alapja, hiszen az állami költségvetésből finanszírozza a járványügyi helyzet kapcsán kialakult válság kezelését mind az egészségügyi ellátások, mind a munkahelyvédelmi program tekintetében. A forrásszabályozás pedig állami feladat – mondta Lentner Csaba.

A professzor emlékeztetett, hogy a 2010-es kormányváltást követően a települési önkormányzatok közigazgatásban betöltött szerepe jelentősen mérséklődött. A magyar állam mintegy ezerháromszáz-milliárd forint értékben a települési önkormányzatoktól átvállalta a Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt felvett hiteleket és a devizakötvény–kibocsátásból származó kötelezettségeket. Sőt, a 2010 előtt az általuk ellátott közigazgatási feladatokat is átvette a polgári kormány.


Megváltozott szerepkör

A közgazdász véleménye szerint arra nem nagyon volt esély, hogy a többségük eleget tegyen a szabályos gazdálkodás követelményének, folyt ki a pénz a rendszerből, s egyidejűleg romlott az önkormányzatok által végzett közszolgáltatások minősége. Vagyis az önkormányzatokra számottevő közszolgáltatási feladatok, mint például iskolai, egészségügyi intézményfenntartás, nem hárulnak immár hosszú évek óta. Ebből adódik, hogy a települési önkormányzatoknak erkölcsi alapjuk a reklamálásra nincsen, mivel az állam az önkormányzatokat jelentős mértékben kisegítette az elmúlt évtizedben – hívta fel a figyelmet Lentner Csaba. Ismertette, az önkormányzatok szakfeladatait az állam szinte teljeskörűen centralizálta, így az önkormányzatoknál azóta a feladatok minimálisra zsugorodtak, azok a kormány területi szerveihez, a járási és kormányhivatalokhoz kerültek. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak alig van intézményfenntartó szerepük, funkcióik jelentősen zsugorodtak a korábbi időszakhoz képest.


Aránytalan bevételek

Egyes kiemelt helyeken az önkormányzatok magas bevételekre tettek szert, hiszen az állam hozta be az ipari befektetőket, adott a részükre letelepedési beruházási támogatást, hogy az adott önkormányzat közigazgatási területén ipart létesítsenek. Mindez azt jelenti, hogy az állam szervezi, anyagilag támogatja a befektetések létrejöttét, a multik letelepedését, vagyis az állam a központi költségvetésből áldoz az ipar létesítésére. Amikor viszont elkezdenek termelni a multik, akkor a nettó árbevételük két százalékát a helyi iparűzési adóról szóló törvény felhatalmazása által, önkormányzati rendeletben megjelenítve a települési önkormányzatok megkapják anélkül, hogy ezen óriási pénztömeg vonatkozásában felhasználási célirányt kijelölnének a részükre – hívta fel a figyelmet a közgazdászprofesszor. „Azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben a bevételek és a terhek összehangolására van szükség és a gazdaságszervezési funkciókat ellátó megyei önkormányzatok megerősítésére, ami teljesen indokoltnak mondható. A 2010 utáni önkormányzati feladat- és adósságcentralizációt követően a megyei önkormányzatok ugyanis a gazdaságszervezésre lettek kapacitálva, így az új szabályozás által helyzetbe kerülnek” – hangsúlyozta.

A professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy az iparűzésiadó-bevételek vonatkozásában a kormány régi kötelezettségét teljesíti, amikor a települési önkormányzatnál az összeg(ek) felhasználásában sorrendet állapít meg, vagyis hogy mire költhető az iparűzési adó. Így például helyesen közösségi közlekedés fejlesztésére, amelynek minőségi és pénzügyileg alátámasztott biztosítását az önkormányzatok évtizedek óta nem tudják megoldani, folyamatos pénzhiányra hivatkozva. Lentner Csaba a kormány részére megfontolandónak tartja, hogy a válságból való kilábalás után az iparűzési adórendszer átalakítását hosszú távon még erősebben szabályozza. Nincs amögött közgazdasági észszerűség, hogy az állam hozza a befektetőket a településekre, letelepedési támogatásokat fizet a részükre, adókedvezményekkel támogatja őket, most, a válság idején a foglalkoztatási terhek jelentős részét is átvállalja, miközben az önkormányzatok az ipari és kereskedelmi tevékenység hasznát kötöttségek nélkül, feladatokhoz, előirányzatokhoz alig rendelten „leszedik”, hiszen a nettó árbevétel két százaléka, azaz a helyi iparűzési adó jelentős összeg. A mostani adómegosztás hatása pedig csepp ahhoz képest, amit az állam öt évvel korábban adósságátvállalás jogcímén segített rajtuk, illetve beruházási támogatásokat évről évre kifizet a közigazgatási területükön működő nagyvállalatok részére – tette hozzá a közgazdász.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom