Élen maradt a magyar növekedés az unióban

A magyar gazdaság lendületes növekedéssel fordult rá az évre, azonban a koronavírus-járvány alapjaiban írta felül a várakozásokat – jelentette ki tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter arra reagálva, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közölte az első negyedéves bruttó hazai termékre (GDP) vonatkozó adatokat. A pénzügyminiszter elmondta: az első negyedévben éves összevetésben 2,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ezzel a teljesítménnyel csaknem öt százalékponttal haladta meg az uniós átlagot. A válság áprilisban tetőzhet a magyar gazdaságban, azonban Magyarország történetének legnagyobb méretű, a GDP egyötödét kitevő gazdaságvédelmi intézkedéseinek hatására az év második felében már élénkülés következhet, így a 2020-as háromszázalékos visszaesés után 2021-ben már 4,8 százalék lehet a növekedés. A KSH beszámolója szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlenül hatott, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adta az első negyedév egészét tekintve.

Varga Mihály közölte: a járvány kitörését megelőzően a magyar gazdaság az Európai Unió egyik leg­gyorsabban növekvő gazdasága volt, amely egészséges szerkezetben, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás és csökkenő államadósság mellett mutatott tartósan magas ütemű növekedést. A GDP növekedésének döntő részét a szolgáltatások adták, amelynek erősödésében a kiskereskedelmi forgalom átmeneti megugrása is szerepet játszott. Varga Mihály hangsúlyozta: az áprilisi mélypont után megkezdődhet a gazdaság talpra állása. Ezt a várakozást erősíti, hogy számos uniós tagállam több lépésben elkezdte feloldani korlátozó intézkedéseit, emellett a magyarországi nagyobb járműgyártók is újraindították termelésüket. Ezzel párhuzamosan a kormány a tervszerű és célzott gazdaságvédelmi lépésekkel a munkahelyek védelmét, a vállalkozások megmaradását és a családok megélhetését kívánja támogatni. A gazdaságvédelmi intézkedések növekedési hozzájárulása elérheti a 3,7 százalékpontot, így a magyar gazdaság elkerülheti a 2008–2009-es pénzügyi válság során megélt mély recessziót – fejtette ki a tárcavezető.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy a magyar gazdaság a várakozásoknál jobban, európai mércével kiemelkedően teljesített az első negyedévben, az euróövezettel szembeni 5,2 százalékpontos növekedési többlet történelmi csúcsra ért, azaz az eddigi legnagyobb ütemű felzárkózást érte el a hazai gazdaság. Ez azért is lehetett így, mert az első két hónapban lendületesen indult, a koronavírus-járvány miatt márciusban hozott korlátozó intézkedések pedig csak az időszak töredékét érintették, és enyhébbek is voltak, mint más országokban. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője elmondta, hogy a koronavírus okozta első sokk már nyomot hagyott a GDP-növekedésen. Megjegyezte, hogy az első két hónap erős teljesítménye ellensúlyozni tudta a márciusi kiesést. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője közölte, hogy a recesszió a második negyedévben valószínűsíthetően már a magyar gazdaságot is elérte. A visszaesés áprilisban lehetett a legmélyebb a lezárásoknak, illetve a zuhanó keresletnek köszönhetően. Május végével azonban most már látszanak az újranyitás jelei a gazdaság számos szektorában, ami segítheti a növekedést, a kilábalás azonban várhatóan lassú folyamat lesz, hiszen a kereslet csak fokozatosan áll helyre a járvány okozta visszaesés után.