Gazdaság
Varga Mihály: Stabil állapotban érte a járvány a magyar gazdaságot
A pénzügyminiszter elmondta: az első negyedévben éves összevetésben 2,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ezzel a teljesítménnyel közel 5 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot. A válság áprilisban tetőzhet a magyar gazdaságban, azonban Magyarország történetének legnagyobb méretű, a GDP egyötödét kitevő gazdaságvédelmi intézkedéseinek hatására az év második felében már élénkülés következhet, így a 2020-as 3 százalékos visszaesés után 2021-ben már 4,8 százalék lehet a növekedés.
A járvány kitörését megelőzően a magyar gazdaság az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, amely egészséges szerkezetben, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás és csökkenő államadósság mellett mutatott tartósan magas ütemű növekedést - hangsúlyozta Varga Mihály.
Mint mondta, a járvány elleni védekezés, az ellátási láncok szakadása és a kereslet visszaesése márciustól a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlenül hatott. Az évet jól kezdő ipar termelése a gyárleállások következtében stagnálhatott, az építőipar kibocsátása szintén változatlan maradhatott, a turizmus, a szállítás, valamint a kultúra és szabadidős szolgáltatások teljesítménye azonban jelentősen visszaesett a járvány hatására.
A bruttó hazai termék növekedésének döntő részét a szolgáltatások adták, amelynek erősödésében a kiskereskedelmi forgalom átmeneti megugrása is szerepet játszott.
Varga Mihály hangsúlyozta: az áprilisi mélypont után megkezdődhet a gazdaság talpra állása. Ezt a várakozást erősíti, hogy számos uniós tagállam több lépésben elkezdte feloldani korlátozó intézkedéseit, emellett a magyarországi nagyobb járműgyártók is újraindították termelésüket. Ezzel párhuzamosan a kormány a tervszerű és célzott gazdaságvédelmi lépésekkel a munkahelyek védelmét, a vállalkozások megmaradását és a családok megélhetését kívánja támogatni. A gazdaságvédelmi intézkedések növekedési hozzájárulása elérheti a 3,7 százalékpontot, így a magyar gazdaság elkerülheti a 2008-2009-es pénzügyi válság során megélt mély recessziót - fejtette ki a miniszter.
Az uniós tagállamok GDP-je az első negyedévben átlagosan 2,7 százalékkal, míg az euróövezet gazdasága 3,3 százalékkal csökkent. Így a magyar gazdaság nemcsak megőrizte, hanem növelte is növekedési többletét, ezzel folytatódott Magyarország felzárkózása - állapította meg Varga Mihály.
Bővült a gazdaság teljesítménye
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 2,2 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,0 százalékkal nőtt az első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette pénteken első becslése alapján a KSH.
A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlenül hatott, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adta az első negyedév egészét tekintve - tették hozzá.
Az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene 2020 első negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.
Friss becslésében a KSH 1,0 százalékról 0,7 százalékra csökkentette a tavalyi utolsó negyedév GDP-növekedési adatát és lábjegyzetben megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány által okozott rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan, gyors változásokat okozott, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak. Ezeken keresztül a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a jövőbeli revíziók nagyságát.
Az idei nyers adat 2016 negyedik negyede óta a legalacsonyabb, igaz a tavalyi bázis hosszú évek óta a legmagasabb volt, és már a harmadik negyedéve mutatta ugyanazt az 5,3 százalékos növekedést.
A naptárhatástól, valamint az uniós módszertan szerint más egyszeri és rendkívüli tényezőktől megtisztított kiegyensúlyozott adat 2016 első negyedében volt utoljára ennél alacsonyabb, amiben annak is némi szerepe lehet, hogy a tavaly az első negyedévi bázisadatot az eddig ismert 5,3 százalékosról 0,2 százalékponttal, 5,5 százalékosra emelte a KSH.
A pusztán naptárhatással korrigált éves adat 1,8 százalékos növekedést mutatott, az egy évvel korábbi 5,3 százalékos bázison, amivel szintén négyéves mélyponton volt.
Az első negyedévi GDP részletes adatait május 29-én közli második becslésében a KSH.
