Gazdaság

A munkaerő megtartása a legjobb toborzás

Az állástalanság tabutéma, nem divat nehézségekről beszélni, amennyiben viszont vállaljuk helyzetünket, paradox módon az fog erőt adni a folytatáshoz

„Nekünk, álláskeresőknek az a célunk, hogy dolgozzunk, és nem az, hogy az igazságot és szakmai tudásunk minden sikerét bemutassuk. Tartogassunk ezekből az interjúra vagy éppen a próbaidőre is” – nyilatkozta lapunknak Iványi Zoltán foglalkoztatási tanácsadó, coachingszemléletű személyi és vezetőfejlesztő, akivel az álláskeresésről beszélgettünk.

A munkaerő megtartása a legjobb toborzás
Iványi Zoltán: Egy átmenetileg elfogadható állás érzelmileg és anyagilag biztosan jobb helyzetet jelent, mintha otthon lennénk, és várnánk az e-mail-válaszokra
Fotó: MH/Papajcsik Péter

– Új honlap indult, a Kitoboroz.talentuno.hu, abból a célból, hogy összegyűjtsék a koronavírus-járvány idején is elérhető munkalehetőségeket. Mit tud tenni egy állástalan munkavállaló most?

– A kialakult helyzet nem kedvez a munkavállalóknak, de a munkaerőpiac más szereplői is komoly nehézségekkel találkozhatnak. Jelen pillanatban tehát minden segítség, és az álláskeresést támogató lehetőség rendkívül fontos. Azt látni kell azonban, hogy sajnos ez az időszak elsősorban nem álmaink állásának megtalálásáról szól. Azt javaslom mindenkinek, aki állást keres, gondolkodjon és cselekedjen mindenre nyitottan.

– Bármilyen munka adódik, el kell vállalni?

– Fontos természetesen az ideális munkahely megtalálása, azonban most hatványozottan érdemes mérlegelni az olyan pozíciókra is a jelentkezést, amelyeknél valamennyit módosítani kell az igényeken, de még megfelelhet, akár átmeneti időre is. Szeretném hangsúlyozni, egy átmenetileg elfogadható állás érzelmileg és anyagilag biztosan jobb helyzetet jelent, mintha otthon lennénk, és várnánk az e-mail-válaszokra, amelyek nem is biztos, hogy valaha megérkeznek.
Az is előfordulhat, hogy ahogyan kezd az élet a „normális” kerékvágásba visszatérni, úgy átmeneti jellegű munkánk is fejlődhet.

– Tárgyalóképes pozícióba is kerülhet a munkavállaló a járvány lecsengése után?

– Miért ne lehetne újratárgyalni akár a feladatokat vagy éppen a bérezést? Most az alkalmazkodóképesség az egyik legértékesebb skill, valamint a nyitottság és a józan önismeret. Dióhéjban tehát pályázzunk jóval több olyan helyre, ahol még el tudjuk képzelni az életünket. Legyen számunkra teljesen egyértelmű, hogy mi a minimális elvárásunk, és az, hogy mitől lennénk igazán boldogok.

– Melyek a legnagyobb nehézségek, amelyekkel azoknak kell szembenézniük, akiknek nincs munkájuk?

– Érzelmileg a munkanélküliség nagyon mély szorongást, bűntudatot, alkalmatlanságérzetet és belső feszültséget okoz. Szorongást a leépítések és bizonytalanság miatt, bűntudatot az elbocsátás kapcsán, alkalmatlanságérzést pedig az állásinterjús „kudarcok” is okozhatnak. Tudni kell azonban, hogy ez nem feltétlenül kudarc, egy-egy pozícióra sokszoros a jelentkezők száma, jóval nagyobb a verseny.

– A legnagyobb szorongást talán a létbizonytalanság kelti?

– Nyilván az anyagi források elapadása is komoly gond, de emellett most különösen veszélyes lehet az elszigeteltség. Minden munkanélküli létben és érzésekkel eltöltött nappal sajnos versenyképességünk is csorbát szenved a piacon. Most fokozottan fontos tervezni, higgadtan végiggondolni, mit tehetünk azért, hogy a helyzetünk jobb legyen. Próbáljunk fókuszáltan állást keresni, képzeljük magunkat az adott cég helyébe, emeljük fel a fejünket, és legyünk tisztában az értékeinkkel.

– Ez valamiféle vonzáselmélet?

– Egyáltalán nem hiszek a „mindent pozitívan szemlélő” módszerben, nyugodtan valljuk be, hogyha nehézséget jelent a helyzet. Ha Supermanek lennénk, nem kellene munkát keresnünk. Sok karriertanácsadó nyitott térítésmentes segítségnyújtásra, érdemes körbenézni az interneten, de számos pszichológiai fórum is elérhető. Nehézségek vannak, ne tagadjuk azokat, hanem próbáljuk felvenni velük a küzdelmet, amelyben nem maradunk egyedül. Az a mi döntésünk, hogy egyedül küzdünk-e meg a problémákkal, vagy kérünk segítséget azokra.

– A jelen állapotban mindenképp „alulról” indul a munkavállaló az állásért?

– A piac farkastörvénye miatt első gondolatom az, hogy igen. Azonban hiszek abban, hogy a jó munkaerőt meg kell becsülni és fizetni. Úgy vélem, amennyiben nem egyenrangúak a felek, nem fog működni hosszú távon a kapcsolat. Vannak cégek, amelyek megértették, hogy ma már gyakorlatilag a munkaerő megtartása a legjobb toborzás. Most különösen nagy teher nehezedik a HR-szakemberekre is, hiszen jóval nagyobb számú jelentkező közül kell választani, sokkal magasabb a hibázási lehetőség. Ugyanakkor sok cég – beleértve startupot is – még mindig azt hiszi, hogy lehet erkölcsileg büntetlenül akár többnapos próbamunkával elijeszteni vagy az ő nézőpontjukból kiválasztani a munkavállalót. Sokan még mindig nem értik, hogy az álláspályázatok kezelése jelentős részben marketingtevékenység is. Remek indikátor, hogy milyen a cégkultúra.

– Nem feltétlenül a pénz számít?

– Tévhit, hogy kizárólag a fizetés és anyagiak a döntőek. Alapvetés, hogy minden cégen belül van hierarchia. Az viszont már intelligencia kérdése, hogy ezt mindennap a munkavállaló orra alá dörgöli-e a vezetés, hagyja-e azt, hogy az állás betöltésénél mindig egyedi elvárásokkal cselekedjen, átgondolja-e, hogy másképpen hogyan tud meggyőződni valakinek az alkalmasságáról. A munkavállalás bizalmi dolog. Mindkét fél hatalmas kockázatot vállal. A munkavállaló – munkakereső – nem végezhet ingyenmunkát. Nyilván az észszerűség határain belül szükséges feltérképezni, de az otthon elvégzett próbamunkánál semmilyen garancia sincs arra, hogy azt a jelentkező végezte el. Munkavállalóként jelenleg nagyobb versennyel és várhatóan jóval nehezebb bérmegállapodással szükséges számolni.

– Hogyan tájékozódjon a munkavállaló?

– Álláskeresőként nézzünk utána a cégnek a nyilvántartásokban, létezik-e, nyugodtan kérjünk szerződéstervezetet, képviseljük érdekeinket, és ha valami nem fogadható el, akkor próbáljunk módosítást kérni. Alkalmazás után pedig ellenőrizzük, az adott cég fizet-e adót utánunk, érvényes-e a társadalombiztosításunk, megkapjuk-e időben a kötelező papírjainkat.

– Melyek a kötelező lépések azért, hogy egy álláskereső korrekt pályázatot tudjon beadni?

– Egyrészt célszerű ideális és optimális állásokra pályázni. Ez magával vonja azt, hogy nagyobb számban érdemes pályázni. Célszerű ehhez igazított önéletrajzot használni. Alapvető dolog megtanulni az online platformok használatát, mivel elképzelhető, hogy az állásinterjú videóinterjú lesz. Ez pedig még fontosabbá teszi a határozott, kérdésre válaszoló, egyszerű, érthetően tagolt és izgalmas kommunikációt.

– Milyen technikákat javasol?

– Érdemes jó előre átgondolni a lehetséges kérdéseket és a válaszainkat. Az is hasznos lehet, ha némelyik válaszunkkal irányítunk. Úgy fogalmazzuk azt meg, hogy érdeklődő kérdést kapjunk, és legyen pezsgés az interjúban. Alakuljon át minden egy jóízű beszélgetéssé, aminek a végén tegyük fel a kérdéseinket. Most számít az idő is, a reakció, hogy hányadikként jelentkezem egy pozícióra, milyen minőségű az önéletrajzom, vagy éppen milyen benyomás alakul ki rólam. Értsük meg, és mélyen érezzük át, ma egy potenciális álláshelyre többen pályáznak. Minden vetélytársunk versenyt fut az idővel. Ugyanakkor a végén valahogyan benne kell lenni abban a pár jelöltben, akiket kiválasztanak személyes vagy online interjúra.

– Hogyan lehetséges bejutni a végső körbe?

– Még izgalmasabb önéletrajz szükséges, még gyorsabb cselekvés, kevesebb gondolkodás, alapos felkészülés és a tudat, hogy ha esetleg nem minket választanak, az nem azt jelenti, hogy alkalmatlanok vagyunk, hanem azt, hogy a munkaadó elvárásai eltérőek voltak. Kerüljük el azt a hibát, hogy magunkat bántjuk, éppen elég nehéz ez a helyzet anélkül is. Az igazsághoz tartozik, ilyen helyzet még nem volt. Nem tudjuk pontosan, mi fog történni, mekkora visszaeséssel lehet számolni, mikorra éri el a gazdasági teljesítmény a válság előtti időszakot, sőt azt sem tudjuk felmérni, hogy a munkaerőpiacra milyen hatással van a várhatóan hetekig, akár hónapokig tartó leállás. A helyzetnek lehetnek nyertesei és vesztesei ágazati szinten is.

– Hogyan kell CV-t írni?

– A jó, vagy mondjuk inkább azt, célszerű önéletrajz az, amelyik felel az igényekre. Egy adott pozíció meghirdetésekor a munkaadó ismerteti az elképzeléseinek egy részét, és tájékoztat az elvárásainak is egy részéről. Nekünk, álláskeresőknek az a célunk, hogy dolgozzunk, és nem az, hogy az igazságot és szakmai tudásunk minden sikerét bemutassuk. Tartogassunk ezekből az interjúra vagy éppen a próbaidőre is. Strukturált, jól áttekinthető, pár kiemelést tartalmazó, egy oldalnál nem hosszabb önéletrajz megfelelő lehet, amelyben legyenek horgok. Érjük el, hogy a HR-munkatárs kíváncsi legyen! Legyen az önéletrajz tartalmas, informatív, de picit sejtelmes is. Ez a kiváltott kíváncsiság elsősorban szakmai kérdésekre vonatkozzon, nem arra gondolok, hogy kihagyunk éveket az önéletrajzból.

– Mi a lényege a motivációs levélnek?

– Nyert ügyünk van, de legalábbis sokkal jobbak az esélyeink, ha valóban pályázatként tekintünk az álláskeresésre. Udvarias, kulturált, lényegre törő motivációs levél, megfelelően elnevezett és elkészített önéletrajz benne az elérhetőségeinkkel, igény esetén megfogalmazott sávos bérigényünk indoklással, nyitottságot sugalló e-mail-szöveggel. Mi tulajdonképpen egy ajánlatot készítünk el, és a vevő – a munkaerőpiac – meg is vásárolja, ha az ajánlat számára megfelelő.

– Lelkileg hogyan lehet megbirkózni az álláskeresés terhével?

– Személyesen tapasztaltam, hogy hatalmas teher. Ráadásul, ahogy idősebbek leszünk, egyre nagyobb kihívást jelent. Számos dolgot megtehetünk, ami csökkenti a terhet a vállunkon. Egyrészt nagyszerű, ha kialakítunk egy napi rutint, és home office-ként létezünk. Felkelünk időben ébresztőórával, reggelizünk, és egy adott időpontban nekifogunk a napi feladatoknak. Pályázatot írunk, keresünk, átgondoljuk, hol szeretnénk dolgozni, és elküldjük oda is a jelentkezésünket, ahol amúgy nem hirdetnek pozíciót, sétálunk, felfrissítjük magunkat, beszélgetünk másokkal. Úgy viselkedünk, mintha munkát végeznénk – hiszen ez is az, kereskedelmi ajánlatokat készítünk egész nap. Kiemelten fontos, hogy legyen kezdete és lezárása a napunknak, hiszen nem csak a munka vagy éppen annak hiánya adja az identitásunkat.

– Nehéz egy életet „eladni” egy A4-es papírlapon.

– Kérhetünk számos segítséget, az interneten gyakorlatilag pillanatok alatt lehet találni önéletrajzmintákat vagy éppen praktikákat, önzetlen segítő szakembereket. A munkanélküliség nem minősít. Ez egy helyzet, remélhetőleg átmeneti állapot. Átmeneti, tehát vége lesz. Az, hogy pontosan mikor, az részben rajtunk is múlik. Remélhetőleg a családon belül vagy barátok, volt munkatársak között is van olyan, aki megért minket. A munkanélküliség is tabutéma, hiszen nem divat nehézségekről beszélni. Törjük fel a tabut, bátran vállaljuk a helyzetünket, mert paradox módon pontosan ez fog erőt adni a folytatáshoz.

Kapcsolódó írásaink