Gazdaság

A pénzteremtés mítoszának nyomában

A pénzteremtés vágya és mítosza szinte egyidős az emberiséggel. Hogyan keletkezik a pénz, hogyan lehet hozzájutni, és mi adja a valós értékét? Peet van Biljon és Alexandra Reed Lajoux „Pénzteremtés” című könyve áttöri a hagyományos, a pénzt elsősorban gazdasági és gazdálkodási szempontból értelmező megközelítéseket, és széles körű áttekintést ad a fizetőeszközt életre hívó társadalmi szükségletekről is. Mindezt a pénzügyi technológiák legújabb fejleményeinek tükrében teszi, ideértve a kriptovaluták, a blokklánc-technológia és a készpénzmentes jövő vízióját, felhívva egyúttal a figyelmet az ezekkel kapcsolatos tévhitekre is.

A pénzteremtés mítoszának nyomában
A kötettörténelmen és tudományokon átívelő válaszokkal szolgál, mondanivalójának középpontjában a magánélet és a biztonság kérdései, valamint a digitalizáció által hordozott, új lehetőségek állnak
Fotó: MH

A kötet történelmen és tudományokon átívelő válaszokkal szolgál, mondanivalójának középpontjában a magánélet és a biztonság kérdései, valamint a digitalizáció által hordozott új lehetőségek állnak, és mindig szem előtt tartja a társadalom fejlődésének lehetőségeit és megújulóképességének határait is.

A szerzők szerint a pénz elsősorban és legfőképpen egy „társadalmi technológia”, amely az innováción keresztül folyamatosan együtt fejlődik azzal a társadalommal, amelyet szolgál. A technológiai fejlődésről megállapítják, hogy az elmúlt néhány évtizedben úgy irányította a társadalmi tendenciákat, hogy azok minden szakasza új szintet jelentett az egyén megerősödésében és a központ gyengülésében.

Emellett a mai kor olyan pénzügyi kérdései is terítékre kerülnek, mint a fiatpénz és a hitel összefüggései, kitérve arra, miként teremtik és hogyan irányítják a bankok és a kincstárak a pénzt. A szerzők továbbá azt is bemutatják, hogy miben újak a kriptovaluták (és miben nem), illetve hogyan változtathatja meg a blockchain-technológia az üzlet világát. A kötet utolsó harmadában pedig a készpénz nélküli világ ígéreteit és veszélyeit is taglalják.

A könyv kiváló szakirodalmi áttekintés is egyben, széles körű hivatkozási listával, amely éppúgy tartalmaz közgazdasági iskolákat meghatározó gondolkodóktól származó hivatkozásokat (például Adam Smith), mint napjaink legmagasabban jegyzett szakértőitől (például Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum [WEF] egyik alapítója és ügyvezető elnöke).

Kapcsolódó írásaink