Gazdaság

Minden elemében tetten érhető a koronavírus-hatás a márciusi kiskereskedelmi adatokban

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatsorából tételesen kimutathatók a járvány és a veszélyhelyzeti intézkedések következményei: a többi között az élelmiszer és nem-élelmiszer kiskereskedelem, ezeken belül az egyes üzlettípusok forgalmának alakulásában, a csomagküldő kereskedelem kimagasló teljesítményében is. Bár a teljes kiskereskedelem forgalma tavalyhoz képest egy hónappal korábban túllépte az 1000 milliárd forintot, az április várhatóan komoly visszaesést, 2020 leggyengébb adatát hozhatja - állapította meg kommentárjában az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Minden elemében tetten érhető a koronavírus-hatás a márciusi kiskereskedelmi adatokban
A kialakult járványügyi veszélyhelyzet és a fokozatosan bevezetett, a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások az összes üzlettípus forgalmára hatással voltak
Fotó: AFP/Gerald Matzka

Idén márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Azonban míg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 12 százalék feletti mértékben bővült, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek forgalma gyakorlatilag stagnált.

Miközben békeidőben az összes forgalom kiegyenlítettebben oszlik meg az alágazatok között, márciusban annak mintegy felét az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, és csak alig több mint harmadát a nem élelmiszer-kiskereskedelem produkálta. Az élelmiszerforgalom növekedéséhez az otthoni munkavégzés és az oktatás digitális munkarendre való átállása is hozzájárult, mivel a kieső munkahelyi, iskolai és vendéglátóhelyi étkezést odahaza kellett pótolni - jegyezte meg az ITM.

A bolttípusok forgalmának alakulásán is meglátszik, hogy az emberek a napi fogyasztási cikkeket részesítették előnyben. A gyógyszertárakban, gyógyászatitermék- és illatszerüzletekben 38 százalékkal növekedtek az eladások, és 15 százalékkal az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, miközben drasztikus visszaesést szenvedtek el a textil-, ruházati és lábbeli- (-51 százalék) és a használtcikk-üzletek (-26 százalék), de a járványt megsínylette a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (-14 százalék), a bútor-, műszakicikk-üzletek forgalma is (-9 százalék) - idézte a KSH adatait közleményében az ITM.

A változások egyértelmű nyertese a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volt, a márciusi 82 milliárd forintos értékesítési volument tavaly egész évben csak a Black Friday és a karácsonyi vásárlások miatt főszezonnak számító november-december múlta felül. Az emelkedés különösen annak fényében jelentős, hogy a statisztika az online élelmiszerrendeléseket a nemélelmiszer-kiskereskedelembe sorolja.

A teljes kiskereskedelem forgalma az idei év harmadik hónapjában folyó áron 1045 milliárd forint volt. Az első negyedévben a megelőző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva 7,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma.

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: „Mivel addigra lecsengtek a készletfelhalmozások, pánikvásárlások, viszont végig és az országban mindenütt érvényben voltak a kijárási korlátozások, az év legnehezebb hónapja az április lehetett a kiskereskedelmi vállalkozások számára. Az online pénztárgépek adatai jelentős visszaesést mutatnak, abban bízunk, hogy májustól a veszélyhelyzeti intézkedések fokozatos enyhítésével, az elhalasztott vásárlások pótlásával megkezdődik a válságból való kilábalás. A szektor cégei alaposan kiérdemelték a vásárlók bizalmát és támogatását, hiszen a legnagyobb kihívást jelentő időszakban is komoly fennakadások és tartós készlethiány nélkül gondoskodtak a magyar családok biztonságos ellátásáról.”

KSH: 3,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma
 

Márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit a februári 11,2 százalék után. A kialakult járványügyi veszélyhelyzet és a fokozatosan bevezetett, a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások az összes üzlettípus forgalmára hatással voltak - olvasható a KSH jelentésében.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben tovább élénkült a forgalom, éves összevetésben 12,7 százalékkal emelkedett a februári 10,7 százalék után. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene az előző havi 11,1 százalék után 14,8 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,8 százalékkal bővült a februári 4,2 százalékot követően.

Az iparcikkek döntő részét árusító nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának növekedése jócskán lefékeződött; a februári 11,6 százalék után márciusban 0,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A gyógyszerek és gyógyászatitermékek eladása 48,8 százalékkal nőtt az előző havi 15,8 százalék után, az illatszerboltok eladásainak növekedési üteme 15,5 százalékról 19,0 százalékra gyorsult.

Az iparcikk jellegű vegyes üzletek 0,9 százalékos forgalomnövekedéssel voltak kénytelenek beérni a februári 23,7 százalék után. A textilt, ruházati termékeket és lábbelit értékesítő üzletek forgalma az egy évvel korábbi kevesebb, mint felére 49,0 százalékára zuhant, a könyvek, számítástechnikai és egyéb iparcikkek eladása 11,3 százalékkal, a bútorok és műszaki cikkeké 9,3 százalékkal esett vissza.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 41,4 százalékkal emelkedett.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalma 16,7 százalékkal csökkent.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,6 százalékkal mérséklődtek.

A kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 1045 milliárd forint volt 9,2 százalékkal, 88,4 milliárd forinttal több az előző havinál, és 8,0, százalékkal haladta meg a tavaly márciusit.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 51 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 13 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az idei első negyedévben a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 7,2 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 9,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,2 százalékkal nőtt a forgalom, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,0 százalékkal csökkent az értékesítés volumene.
 

Kapcsolódó írásaink