Megbirkózunk a válsággal

– Orbán Viktor miniszterelnök egy hete mondta ki először, hogy május harmadikára fut fel a koronavírus-járvány a csúcsra. Múlt pénteki rádióinterjújában közölte, hogy a védekezés első szakasza e hét végén lezárul, május negyedikétől következik a védekezés második szakasza, amikor fokozatosan, szigorú menetrend mellett újraindítható az élet Magyarországon. Ön is megerősítette a csütörtöki online tudományos konferencián, hogy a járvány elleni intézkedések kiválóan működnek, a tetőzés május harmadika körül várható, de az országos, tömeges fertőzést eddig sikerült elkerülni Magyarországon. Minek tulajdonítja a sikert?

– A koronavírussal kapcsolatos kormányzati döntési mechanizmus komoly tudományos alapokra, matematikai és epidemiológiai modellszámításokra támaszkodik. Ezek alapján dolgoztuk ki és ültettük át a gyakorlatba az úgynevezett csúszó mód szabályozást. Ennek lényege egyszerűen fogalmazva a húzd meg, ereszd meg – ez azt jelenti, hogy három kritérium optimális viszonyát kell tudni meghatározni és folyamatosan szabályozni: az egyik a vírus terjedésének egészségügyi következményei, különösen a kórházi kezelésre szoruló betegek száma, a másik a gazdaság állapota, a harmadik a társadalmi, közösségi élet minősége.

– Ez konkrétan hogyan valósult meg eddig, és mi változik jövő hétfőtől?

– A március tizenegyedikén kihirdetett veszélyhelyzet és rendkívüli jogrend keretében számos szigorító intézkedést, például a határzárat, a kórházi és házi karantént, a közösségi rendezvények leállítását, március huszonnyolcadikától pedig kijárási korlátozást vezettünk be. Mindennek az volt a célja, hogy a fizi­kai érintkezések drasztikus csökkentésével a lehető legjobban lassítsuk a járvány terjedését, és időt nyerjünk az egészségügyi rendszer felkészítésére, a szükséges kórházi kapacitások kiépítésére, a védőeszközök beszerzésére. Ez volt a „húzd meg” szakasz, amikor a vírus terjedését sikerült kordában tartani, de ezt a helyzetet a gazdaság lelassulása és a közösségi élet lefagyása, az emberek kimerülése miatt nem lehet sokáig tartani. Ezért tervezzük a jövő héttől az „ereszd meg” fázist, amikor fokozatosan, szigorú menetrend szerint enyhítünk a korlátozásokon, újraindítjuk az ország életét és a gazdaságot. A személyes kontaktusok számának növekedésével várhatóan nőni fog a fertőzöttek és a súlyos betegek száma, de az ő megfelelő ellátásukra már fel vagyunk készülve. Ha a járvány túllépne az előre meghatározott mértéken, akkor ismét jön a „húzd meg”, tehát szigorítunk, így megint lelassítjuk a vírus terjedését. Ezzel a csúszó szabályozással tudjuk kézben tartani a járványt, ez a logikája a kormányzati döntéseknek.

– Miért pont a májusi első hétvégén ér véget a védekezés első, szigorú szakasza?

– Az első fázist akkor szabad befejezni, ha a vírus terjedésének mértéke már kezelhető, és megvannak azok az eszközeink, hogy ha ismét nő a fertőzöttek száma, akkor a fertőzést vissza tudjuk húzni, és a súlyos betegeket el tudjuk látni. Tizenhét olyan eszközrendszert fejlesztettünk ki, ami ahhoz szükséges, hogy bárhol be tudjunk avatkozni, és kezelni tudjuk a helyzetet. Ez olyan, mint egy háborús helyzet, csak nem puskával lövünk az ellenségre, hanem matematikával, gyógyszerrel, védőeszközökkel meg olyan adminisztratív, széles körű korlátozó intézkedésekkel, amelyek azt eredményezik, hogy a vírus terjedése alacsony szinten marad. Magyarország ebben sikeres volt eddig, ezt az Egészségügyi Világszervezet is elismeri, és mivel a matematikai számítások, tudományos elemzések szerint május elején várható a lokális csúcs, ami után csökkenni fog a vírus terjedése, ezért tudunk most már átlépni a második fázisba.

– A lazító lépéseket nyilván nem lehet olyan gyorsan bevezetni, mint a szigorításokat. Mi várható?

– Valóban, technikailag egyszerűbb volt mindent elnyomni: elrendelni a határok lezárását, az egyetemek, iskolák bezárását, a kijárási korlátozást. Most jön a nehezebb döntési szakasz, amikor szükséges az a beavatkozási képesség, hogy ezt a húzd meg, ereszd meg módszert optimálisan alkalmazzuk. Már megvannak az irányító, szabályozó, beavatkozó eszközeink, a szenzoraink, amelyekkel mérjük a vírus terjedését. Nem könnyű feladat, hogy hasonló szinten tudjuk tartani a járványt, amit a teljes elfojtással elértünk, úgy kell finomhangolnunk a korlátozásokat, hogy a gazdaságnak és az embereknek ne legyen rossz, mégse terjedjen jobban a vírus.

– Meddig tarthat ez az átmeneti helyzet?

– Ezt nehéz megjósolni, mert ez az új koronavírus elég sajátos, komplikált, nem sokat tudunk róla, és nem úgy viselkedik, mint az ismert vírusok. Az a kérdés, hogy mikor tűnhet el egy vírus. Először is akkor, ha meglesz a vakcina, és tömegesen lehet beoltani vele az embereket. Másodszor, ha a társadalom jelentős része – szakértők szerint hatvan százaléka – átfertőződik, és immúnissá válik, harmadszor pedig ha magától eltűnik a vírus. Ez utóbbi egyelőre legfeljebb csak remény lehet, ezért a járványt kontroll alatt akarjuk tartani, amíg meglesz a vakcina, erre azonban valószínűleg egy-másfél évet várni kell. Tehát akár így, akár úgy, ez a vírus még jó ideig velünk fog maradni, ezért az a hármas feladatunk, hogy a vírus terjedését alacsony szinten tartsuk, és a betegeket magas szinten ellássuk, az emberek normális, megszokott életét és a gazdaság válság előtti működését – amennyire lehet – helyreállítsuk. Elértük, hogy ma már elegendő számú kórházi intenzív ágy, gyógyszer áll rendelkezésre. Elkezdtük kifejleszteni a magyar lélegeztetőgépet, és több ezret rendeltünk meg külföldről. Jelenleg nem éri el az ezret a kórházban ápolt koronavírusos betegek száma, és hatvannál kevesebben vannak lélegeztetőgépen. A vírus a kórházakban és a szociális intézményekben, idősotthonokban terjedt leginkább, ezeken kívül egy-egy háztartásban alakultak ki néhány fős terjedési láncok, amelyek hamar megszakadtak.

– A kormányfő közölte, hogy a gazdaság újraindításáról is a szerdai kormányülésen döntenek. Milyen állapotban van most a magyar gazdaság?

– Folyamatosan sok elemzést végzünk, és konzultálunk a gazdasági élet képviselőivel, ennek alapján úgy látjuk, nagyon differenciált a helyzet. Bizonyos területeken drasztikus a csökkenés, szinte teljesen leállt az élet, ilyen a turizmus, vendéglátás, itt az újraindítás valóban pontos kifejezés. A feldolgozóipar és a mezőgazdaság helyzete kevésbé rossz. A járműipari termelés ezekben a napokban fokozatosan újraindul, ami nemcsak az autógyárakat jelenti, hanem a hozzájuk kötődő beszállítókat és szolgáltatókat is. Számos ágazatban és helyen pedig nem is állt le a munka. Talán bátor jóslat, de szerintem gyorsabban fog helyreállni az ipari termelés, mint sokan gondolják.

– Sok prognózis kering a gazdasági elemzőcégek körében, hogy mi várható a magyar gazdaságban a következő hónapokban. Vannak, aki szerint drámai visszaesés lesz idén, de például az IMF legfrissebb előrejelzése szerint az Európai Unióban Málta után várhatóan a magyarországi GDP csökken a legkevésbé ebben az évben, és gyorsan visszatérünk a krízis előtti állapothoz. Önnek mi a véleménye?

– Úgy látom, a hazai vélemények is megoszlanak: Matolcsy jegybankelnök úr nemrég azt mondta, akár két-három százalékkal is nőhet idén a GDP, mások szerint legalább két-három-négy százalékkal visszaesünk tavalyhoz képest. Szerintem valahol a kettő között lesz a gazdasági növekedésünk. Én nem íróasztal mellett töltöttem az elmúlt évtizedeket, mint sok közgazdász, aki mindenféle butaságokat írogat a gazdaságról, hanem az iparban, ezért van némi tapasztalatom a reálfolyamatokról. Ma is néhány telefonbeszélgetés alapján ki tudom deríteni, milyen most a helyzet egy multinál, egy hazai nagy- vagy kisvállalatnál. Ezért úgy látom, nem akkora a probléma a hazai gazdaságban, mint sokan állítják, szerintem gyors lesz a visszapattanás. A gazdaságvédelmi akcióterv is ezt támogatja.

– A kormány egyik legfontosabb célja a munkahelyek megőrzése. Mit tettek eddig ennek érdekében?

– Ezt öt jelentős eszköz szolgálja. Először a munkaidőkeret meghosszabbítása két évig, tehát a most kifizetett munkabérek, amelyek mögött nincs tényleges munkavégzés, később is ledolgozhatók, ami jó a munkaadónak, mert el tudja ezeket az időpontokat tolni, a munkavállalónak pedig szintén, hiszen nem veszti el az állását. Több vállalatvezetőtől hallom, hogy ezzel őszig meg tudják oldani a munkaerő megtartását. A második fontos eszköz a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak munkahelyvédelmi bértámogatása. Ennek a feltételeit már többször finomítottuk és könnyítettük, például legutóbb lehetővé tettük, hogy már napi kétórás foglalkoztatás után is igénybe vehető lesz. A gyakori változtatásokat kifogásolja néhány okoskodó közgazdász, aki nem tudja, hogy a német kormány is hetente módosítja a Kurzarbeit feltételeit. Mi minden hétfőn a gazdasági élet képviselőivel együtt elemezzük, újraértékeljük a helyzetet, az információk és a reálgazdasági igények alapján tovább könnyítjük a feltételeket. Ez a természetes, mert a kormánynak a valósághoz kell alkalmazkodnia, nem prekoncepciókhoz és elvont teóriákhoz. Harmadszor rendkívül vonzó munkahelymegtartó hitelkonstrukciók indulnak a napokban, amelyek nagyon alacsony kamatozásúak, így a vállalkozások sokáig, akár kilenc hónapig is tudják fizetni a csökkentett időben foglalkoztatott dolgozók bérét, amíg újra lesz rendelésállományuk és árbevételük. A negyedik fontos eszköz a kutatási, fejlesztési és innovációs szektorban dolgozó mérnökök negyvenszázalékos bértámogatása három hónap időtartamra, ezért a munkáltatónak vállalnia kell, hogy legalább három plusz egy hónapig megőrzi dolgozói­nak létszámát. Ötödször július elsejétől – korábbi megállapodásunk szerint – megint két százalékponttal csökkentjük a szociális hozzájárulási adót, ez idén 160 milliárd forintot hagy a gazdaságban.

– Egyes közgazdászok még ezt is keveslik, mondván, a példakép németeknél több támogatást ad a gazdasági szereplőknek a kormány.

– Ez egyrészt nem egészen így van, másrészt az íróasztal-szak­értők nem veszik figyelembe, hogy Németországban a társasági adó tizenöt százalék, míg nálunk kilenc, a többkulcsos szja náluk sávosan tizennégy–negyvenöt százalék, nálunk egységesen tizenöt. A németeknél nemigen támogatják a vállalatokat békeidőben, míg nálunk az uniós források hatvan százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztési célokra fordítjuk. Ez az akcióterv és a hozzá rendelt mintegy tízezermilliárd forint nagyságú forrás elegendő lehet a magyar gazdaság megvédéséhez és újraindításához. Ha majd úgy látjuk, hogy más eszközökre is szükség van, ismét módosítani fogjuk a feltételeket a gazdasági szereplőkkel konzultálva. Ma sokkal jobb állapotban van a gazdaság, mint tíz éve volt, stabilak a fundamentumok, és a magyar társadalom robusztus, ez is segíteni fog, hogy minél előbb kilábaljunk a krízishelyzetből. A gazdaság­védelmi akcióterv munkahelymegtartó, munkahelyteremtő és vállalkozásfinanszírozó programjai forrásainak nagyobbik részét a Magyar Nemzeti Bank biztosítja. A Növekedési Hitelprogram Hajrá konstrukció összesen ezerötszázmilliárd forintnyi olcsó és stabil forrást biztosít a kkv-szektor hitelezésére.

– Orbán Viktor miniszterelnök szerint nem elég kibírni a válságot, hanem változnunk és változtatnunk kell a gazdasági életben, hogy képesek legyünk alkalmazkodni az új körülményekhez. Lehet, hogy ez a válság kényszerít rá sok céget az eddig halogatott innovációra, fejlesztésre, a digitalizálás gyorsítására?

– Ha túl leszünk ezen a válságon, és visszatekintünk, elképzelhető, hogy úgy ítéljük majd meg, gazdasági téren legalább annyi jót hozott, mint rosszat. Ennek máris sok példáját látjuk. Én a 2008–2009-es gazdasági válságot vezetőként a Knorr-Bremse német cégnél éltem át. A lehető legjobb, ami akkor történt nálunk, hogy a válság hatására áttekintettük és megértettük a költségszerkezetünket, így át tudtunk térni egy egészen más, korszerűbb gazdálkodási módra. Úgy gondolom, sok hazai cégnél hasonló történik ezekben a hetekben, hónapokban. Ide tartozik a digitalizáció is, a távoktatástól a távmunkán át a távügyintézésig, ami a válság hatására kiszélesedett, és a válság elmúltával is meg fog maradni, ami szintén pozitív fejlemény. A home office gyakorlata eddig nemigen volt jellemző Magyarországon, és most kiderült, hogy ez is széles körben alkalmazható munkaforma. Ezen túl most jöttünk rá arra is, hogy milyen területeken vagyunk kiszolgáltatottak. Például a maszkvarró képességünk alacsony volt eddig, ezeket és a lélegeztetőgépeket meg a teszteszközöket is Kínából kellett megvennünk. Az utóbbi hetekben azonban megindult nálunk is a maszk- és védőeszközgyártás. A hazai egyetemi, kutatóintézeti és vállalati innovátorok villámgyorsan hadrendbe állították képességeiket a koronavírus terjedésének lassítása, a betegek megfelelő ellátása érdekében. Minisztériumunk több mint félszáz továbbgondolásra alkalmas ötletet kezel, több mint húsz támogatott projekt már a megvalósítási szakaszban van.

– Említene néhány konkrét példát?

– Kutatóink, egyetemeink gyorsan és hatékonyan reagáltak a válsághelyzet kihívásaira, én ilyen fajta összefogást nem tapasztaltam, mint az elmúlt hetekben. A Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem egy magáncéggel összeállt, és három hét alatt kifejlesztettek egy vérsavó alapú szérumot, hogy a vírus hatásait tudjuk kezelni. A Budapesti Műszaki Egyetemen és az Óbudai Egyetemen bravúros gyorsasággal képesek voltak kifejleszteni egy-egy működőképes, koronavírus-specifikus lélegeztetőgépet. A Debreceni Egyetem szinte percek alatt alakította ki a magyar oltóanyaggyár feltételrendszerét. A Semmelweis Egyetem koordinálásával a nagy egyetemek ezen a héten nekiállnak egy olyan nagyszabású, unikális méréssorozatnak, ami kideríti, hogy milyen az ország átfertőzöttsége. Mindez azt mutatja, hogy a magyar egyetemek és a K+F-szektor szereplői képesek és készek együttműködni és a tudásukat összeadni. A kormánynak és személy szerint nekem is határozott célom, hogy a vírusválság során folyamatosan bővülő tudást, szakmai-tudományos közösséget és kapcsolatrendszert a magyar gazdaság újraindítása és megújítása érdekében hosszabb távon is egyben tartsuk.

– Megtartják az érettségi vizsgákat jövő hétfőn?

– A csütörtöki tudományos konferencián az is elhangzott, hogy biztonságosan lehet lebonyolítani az érettségit május negyedikén. Írásban és megfelelő óvintézkedések mellett lesz érettségi. Ha az iskolákban betartják és betartatják a diákokkal az ismert biztonsági szabályokat és a kellő távolságot, akkor nem lehet baj. A maszk viselésére is lehetőséget adunk.

– Befejeződik a tanév júniusban?

– Ezt még nem tudjuk. Néhány dolgot már látunk a környező országok példái alapján. Nálunk is lehetséges, hogy amennyiben a rektorok úgy gondolják, az utolsó éves hallgatókat visszaengednénk az egyetemekre, hogy végezzék el a gyakorlataikat, adják be a diplomatervüket, államvizsgázzanak le, szerezzék meg a diplomájukat, mindez az ő döntésük lesz, hasonlóan az érettségihez.

– Ön szerint mennyire volt eredményes a kormányzat kommunikációs kampánya?

– A magyar emberek többsége komolyan vette a válsághelyzetet és a szigorú intézkedéseket. A szegedi matematikusok, a kutatóintézetek és a saját méréseink is kimutatták, hogy a kontaktusok száma radikálisan csökkent a kijárási korlátozás elrendelése óta. Van egy online kérdőíves felmérésünk, amit már háromszázötvenezren töltöttek ki és küldtek vissza. Ebben azt kérdezzük, hogy a februári referenciaidőszakhoz képest a válaszadó az elmúlt héten hány alkalommal volt kétméteres távolságon belül legalább tizenöt percig valakivel. Az adatok szerint Budapesten kilencven százalékkal, a nagyobb városokban nyolcvan, a kisebb településeken hetven százalékkal csökkent a személyes fizikai kontaktusok száma. A mobiltelefonok „közlekedésének” vizsgálata és az otthonmaradási index is megerősítette ezt a radikális csökkenést. Az emberek túlnyomó többsége megértette és elfogadta a kormány korlátozó intézkedéseit, fegyelmezettek és együttműködők voltak. Ennek alapján úgy tűnik, a kommunikációnk megfelelő volt, és a kormány tevékenységével a társadalom többsége elégedett. Mindezek eredményeként Magyarország Európa negyedik legbiztonságosabb országának számít, és Csehországgal, valamint Szlovákiával együtt abban a harmadban vagyunk, ahol a legkevesebb a fertőzött. Most, hogy átlépünk a védekezés második szakaszába, a kommunikációban is új fajta stratégiára lesz szükség. Ami fontos, el kell fogadtatnunk a társadalommal a vírussal való együttélés új, ám adott esetben folyamatosan változó szabályait, azaz azt, hogy időnként engedünk, időnként visszahúzunk. De joggal bízhatunk abban, hogy megbirkózunk ezzel a feladattal is.