Gazdaság
Tompíthatják a járvány hatását a lakáspiacon az állami támogatások
A kedvezményes konstrukciók, például a babaváró konstrukció megjelenése fokozta az ingatlanvásárlási kedvet
Masszív növekedéssel zárta a múlt évet a magyar lakáshitelpiac: az év végén 3632 milliárd forintot tett ki a hitelállomány, ami 9,3 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben. Az alacsony kamatok, a növekvő nettó reálbérek, valamint az élénk lakáspiac is hozzájárult a növekedéshez – derül ki az Ingatlan.com és a Money.hu legfrissebb elemzéséből. A koronavírus-járvány negatív hatásai miatt idén mind a lakás-, mind a lakáshitelpiacon csökkenés várható.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: az elmúlt években egyre több lakásvásárláshoz vettek fel lakáshitel, és a hitelre vásárolt lakások aránya 2019-ben meghaladhatta a hatvan százalékot. A szakember rámutatott, amíg 2012-ben 86 ezer lakás cserélt gazdát, 2018-ra megduplázódott a forgalom. Tavaly pedig az év közepén bekövetkezett lassulás miatt 150-155 ezer adásvételt köthettek. Idén ennél alacsonyabb forgalmat várnak.
A lakáshitelezésben is változások történtek a koronavírus-járvány hatásai miatt. Állami intézkedéssel életbe lépett a fizetési moratórium. A válság miatt sokan elveszíthetik a munkájukat, vagy fizetéscsökkenéssel kell számolniuk, ez pedig szintén hatással lesz a hitelpiacra. A bankok is reagáltak az új helyzetre. Ez többek között azt jelenti, hogy bármilyen hitelükre – például kisebb összegű személyi kölcsönükre – moratóriumot kérő ügyfelek nem vagy nem feltétlenül kapnak lakáshitelt. Ez visszafoghatja a lakáshitelpiaci növekedést, ugyanakkor a lakáshitelkamatok továbbra is alacsony szinten vannak. Emellett az állami lakástámogatási rendszer, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) keretében elérhető, államilag támogatott lakáshitelek javíthatják a mérleget. A múlt évben új elemekkel bővült a rendszer, többek között megjelent a falusi csok, és szélesebb réteg számára váltak elérhetővé a támogatott lakáshitelek. Balogh László erről azt mondta, tavaly mintegy 13 ezerre nőtt az állami támogatással felvett lakáshitelek száma, az összegük pedig 128 milliárd forintra emelkedett. Összességében a mostani kilátások szerint a lakásvásárláshoz kapcsolódó állami támogatások, valamint a lakáspiacon valószínűsíthető árcsökkenés valamelyest ellensúlyozhatják a hanyatlást.
Rekordok az irodák értékesítésében
A kereskedelmi ingatlanok piacán 2019 a rekordok éve volt: a szektorba érkező befektetések összege elérte az 1,8 milliárd eurót, a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatása azonban már az első negyedévi adatokban tükröződik – mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője, a jegybank kereskedelmiingatlan-piaci áprilisi jelentését bemutató online sajtótájékoztatóján szerdán. Az irodapiaci kereslet 14 százalékkal nőtt tavaly, amihez a kínálat csak késve alkalmazkodott, ezért a budapesti modern irodai és az ipari-logisztikai piacon is mélypontra esett a kihasználatlansági ráta, előbbin 5,6 százalékra, utóbbin 1,9 százalékra. Mivel Magyarországon a kereskedelmi ingatlanok iránti kereslet döntő részét a turizmus, a kiskereskedelem és a feldolgozóipar adja, a koronavírus-járvány érzékenyen érinti a szektort. A kisebb cégeknél már megfigyelhető, hogy felmondják irodabérleti szerződéseiket, emiatt idén az első negyedévben az irodapiaci kihasználatlansági ráta már 6,2 százalékra emelkedett – tette hozzá. Nagy Tamás elmondta, a kereskedelmi ingatlanok piaca a banki hitelezés szempontjából kiemelt területnek számít, tavaly mintegy 19 százalékkal, több mint 1200 milliárd forintra nőtt a kereskedelmi ingatlanok hitelállománya.
(ZD)
