Gazdaság
Pesszimista várakozások az eurózónában
Hétindító. Egyértelműek a visszaesés elemei, májusban és júniusban mutatkozhat ugyan javulás, de a munkaerőpiac késve reagál a bizalmi mutatókhoz képest

A héten hazai vonatkozásban a jegybankra figyel a piac – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A mai devizaswaptenderrel kapcsolatban azt mondta, a korábbiaktól eltérően ma már nem ez a jegybank fő eszköze, inkább a lejárati idők hosszabbítása várható, például az egy-három hónap hosszabbodik 6-12 hónapra. A szerdai nap a hosszú távú fedezeti hiteleszközök igényléséé. Az elemző azt mondta, a jegybank arra számít, hogy a három-öt éves lejáratú hiteleket felvevő kereskedelmi pénzintézetek állampapírt is vásárolnak, ezáltal is támogatva az államadósság finanszírozását. A kérdés az, hogy a bankok mennyit és milyen konstrukcióban vesznek igénybe.
A csütörtökönként esedékes egyhetes betéti tenderrel kapcsolatban az elemző azt mondta, az eszköz jelenleg kilencven bázisponton áll, az MNB a forintgyengülés mérséklésére vetheti be, –5 és +185 bázispont közötti tartományban – a fizetőeszköz gyengülése esetén emeli az egyhetes kamatot. Ami az euróövezetet illeti, a héten főként bizalmi indexek érkeznek.
Holnap Németországban az áprilisi ZEW indexet teszik közzé, a márciusi –43 pontos érték tovább eshet, egészen –55 pontig. Virovácz Péter szerint ugyanis az általános pesszimista várakozás mellett a gazdasági károk most kezdenek megmutatkozni. Ugyanígy az euróövezeti áprilisi fogyasztói bizalmi index is negatív tartományban maradhat, a márciusi –11,6 után –20 lehet a várakozás, egyre több fogyasztó szembesül ugyanis a korlátozásokkal, valamint azzal, hogy elvesztette vagy elvesztheti munkahelyét. Az elemző megjegyezte ugyanakkor, hogy később már mutatkozhatnak javulások, erre viszont a munkaerőpiac lassabban reagál, mint a bizalmi indexek.
Csütörtökön az euróövezeti beszerzési menedzser indexet (BMI) teszik közzé, azon belül a feldolgozóiparra és a szolgáltatóiparra vonatkozó számokat, valamint az összesített értéket. Ennél a mutatónál az ötven pont jelenti a vízválasztót, a feldolgozóipar mutatója 36, míg a szolgáltatóipar (ahová például az autógyártás, elektronika is tartozik – vetette közbe az elemző), 21 pont lehet, míg az összesített BMI 23 pont. A javulás jelei május–júniusban mutatkozhatnak. Csütörtökön egyébként az unió felső vezetői üléseznek, ami azért érdekes, mert egységes fellépésre, válságkezelésre eddig még nem törekedtek, ám Virovácz Péter szerint itt fontos megemlíteni, hogy amikor Macron francia elnök a napokban szolidaritásról beszélt, szívesen foglal állást az unió leggazdagabb tagországával, Németországgal szemben. A vállalatvezetők megkérdezésén alapuló ifo üzleti hangulatmutató pénteken érkezik, a harmadik havi 86 pont után ez 82 pontra eshet.
Az Egyesült Államokból három indikátorszerű adatot érdemes megemlíteni a hétre nézve. A lakásértékesítések kedden közlendő száma éves összevetésben öt százalékkal lehet több az előző év azonos időszakánál, itt a gazdasági visszaesést az jelzi, hogy ez a mutató nyolc-tíz százalékkal is magasabb szokott lenni az előző évihez viszonyítva. Ami a munkanélküli-segélyre vonatkozó kérelmeket illeti, 3,5-4 millióra lassulhat az új igénylések száma, Virovácz Péter azonban rámutatott, ezt a mutatót máshogy kell értelmezni, mint hazai vagy európai megfelelőit, az Egyesült Államokban nagyobb a segélykérelmek átfutási ideje, és olyanok is beadják az igénylést, akik (még) nem vesztették el az állásukat, csak számítanak rá. A nyers adatok alapján ez tizenötszázalékos munkanélküliséget jelentene.
A tartós fogyasztási cikkek rendelésállománya nagy visszaesést mutathat, ez Virovácz Péter szerint 15 százalék is lehet, ha viszont a szállítóeszközöket (például autók, repülőgépek) nem számítjuk, nagyjából ennek a fele. Az ipar mélyrepülése a tengerentúlon is folytatódhat, ha nincs megrendelés, a termelés is megakad, nincs aki a kész terméket meg- vagy átvegye.