Évtizedek óta tartanak Soros spekulációi

George Sorosnak köszönhető az 1992. szeptember 16-i „fekete szerda”, a brit font összeomlásának napja. A spekuláns alapja akkor arra számított, hogy mivel a fontot túlértékelten léptették be az euró­pai árfolyamrendszerbe (ERM), a szigetországi gazdaság recessziója közepette a brit pénzt előbb-utóbb le kell értékelni. Ezért hatalmas összegben épített ki úgynevezett short pozíciót a font ellen. Soros jól kalkulált, a font árfolyama szep­tember 16-án hatalmasat esett, a Soros Fund pedig 1,1 milliárd fontot keresett, az események hatására pedig Nagy-Britannia kilépett az ERM-ből. A „fekete szerda” máig ható gazdaság- és politikatörténeti traumaként él a brit köztudatban, a spekulánsok támadásának következményeit nem egyszerű pontosan fölmérni.

Az világos, hogy rövid távon Soros volt a lépés legnagyobb nyertese, aki nagyjából egymilliárd dollárt tett zsebre, ráadásul innentől kezdve már csak úgy hivatkoztak rá, mint az emberre, aki bedöntötte a fontot és térdre kényszerítette a Bank of Englandet.

Soros ott volt 1997-ben Délkelet-Ázsiában is, hogy befektetési alapkezelőjével hasonló műveletet végrehajtva, tönkretegye a regionális valutákat. Az 1980-as években, egészen az 1990-es évek közepéig, Malajzia jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül a sikeres miniszterelnök, Mahathir bin Mohamad vezetése alatt. 1997 júliusában azonban a délkelet-ázsiai valutákat spekulatív támadás érte, mely nagyon hamar a régió egészének válsághoz vezetett. A krízis kirobbanása egyértelműen a milliárdoshoz volt köthető. Soros ugyanis a thai bath és a maláj ringgit gyengülésére játszva shortolt, aminek következtében ezek a nemzeti valuták néhány hét alatt hihetetlenül gyorsan leértékelődtek. A kormányok és a jegybankok erőteljes beavatkozásra szánták el magukat, és több milliárd dollárt költöttek a shortoló Sorostól a piacokra ömlő nemzeti valuták felvásárlására. Egyedül a malajziai jegybanknak hatmilliárd dollárjába került az, hogy megpróbáljon véget vetni a nemzeti pénz értékvesztésének.

Régebbre nyúlik vissza Soros harmadik nagy port felvert ügye, a francia Société Générale nagybank (SocGen) részvényeinek adásvétele. 1988-ban Soros tudomást szerzett róla, hogy egy befektető a bank ellenséges felvásárlására készül. Pár nappal később a Soros Fund 95 ezer SocGen-részvényt vásárolt, majd haszonnal adott túl rajtuk. A francia hatóságok 1989-ben bennfentes kereskedés gyanújával vizsgálatot indítottak, és 2002-ben elmarasztaló ítélet született, amelyet Soros fellebbezése után a legfelsőbb bíróság megerősített.

A Soros Fund Managementet több mint tíz éve Magyarországon is megbüntették. Majdnem félmilliárd forintos bírságot szabott ki rá a pénzügyi felügyelet a 2008. október 9-i tőzsdei kereskedés végén, az OTP papírjaival végrehajtott ügylet miatt. A PSZÁF megítélése szerint a 251 ezer darab részvénnyel végrehajtott shortolás célja a részvény árfolyamának leszorítása volt, az OTP a kereskedés végén több mint kilenc százalékot zuhant. Soros már 1994-ben is meg akarta szerezni az OTP-t. Ez meghiúsult, amit Soros nem bocsátott meg az OTP-nek, és azóta is igyekszik tönkretenni a bankot – emlékezett vissza 2009-ben Boros Imre közgazdász, egykori miniszter a történtekre.