Gazdaság

Továbbra is alacsonyan maradhat az olaj ára

A globális piacon a stabilizáció leginkább attól függ, hogy mikor sikerül megfékezni a koronavírus-járványt, illetve mikor indulhat újra a világgazdaság

Az olaj iránt továbbra is alacsony a globális kereslet, megtelnek a tárolók, a nagyhatalmak egyelőre nem csökkentik a termelésüket, és emiatt alacsonyak az árak is. A kutaknál a második és a harmadik negyedévben szintén alacsonyak maradnak az árak.

Továbbra is alacsonyan maradhat az olaj ára
Az olajnagyhatalmak kitermelési alkujával a hazai autósok is jól járnak
Fotó: AFP/Erhan Elaldi/Anadolu Agenc

Bár múlt vasárnap megszületett a megállapodás az olajnagyhatalmak között a kitermelés csökkentéséről, az olaj ára mégsem kezdett el emelkedni, sőt megint csökkenni kezdett. Ennek oka pedig leginkább az, hogy nagyon megcsappant a kereslet az olaj iránt a piacon, és ez a csökkentett mennyiség sem elegendő az árak stabilizálásához, miközben a kínálati oldalon egyelőre nincs csökkenés. A világ vezető olajtermelője, Szaúd-Arábia ugyanis kihasználja azt, hogy az olajkartell-megállapodás csak májustól érvényes, és óriási mennyiségű olajjal árasztja el a világpiacot. A szaúdi kőolajexport naponta jelenleg 9,3 millió hordó (egy hordó 159 liter), míg március első két hetében 6,8 millió volt. Mint ismert, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és Oroszország és a legnagyobb olajtermelő országok (OPEC+) megállapodása szerint naponta 9,7 millió hordóval csökken a termelés májusban és júniusban, az év második felében 7,6 millió hordóval, utána pedig 2022 áprilisáig 5,6 millió hordóval. Ezzel együtt az Egyesült Államok, Brazília, Kanada 3,7 millió hordót vonhat ki még naponta az olajpiacról, és a többi G20-állam még 1,3 millió hordót naponta. Azonban ez a mennyiség csak hónapok múlva és fokozatosan tűnhet el a piacról, és még az is lehet, hogy ha elkezdenek az olajárak emelkedni, akkor az olajtermelők szintén növelik kitermelésüket, ahelyett, hogy csökkentenék.

Arra a kérdésre, hogy a felek miért szánhatták el magukat ilyen gyorsan a megállapodásra, Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci szakértője lapunknak elmondta: egyrészt március elején még nem számítottak arra a felek, hogy keresleti oldalon a koronavírus-járvány hatásaként húsz-harmincszázalékos lesz a visszaesés, másrészt ha ilyen ütemben telnek meg a tárolók a túlzott mértékű kitermelés miatt, még tovább csökken az olajár. Ez azért is lényeges, mert idén január elején a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára hetven dollár volt, ez csökkent április közepére 25 dollárra, az amerikai WTI pedig 55-ről húszra. Ezzel pedig az oroszok és a szaúdiak nemcsak az amerikai palaolajszektort ütötték volna ki, hanem előbb-utóbb a saját költségvetésüket is.

Hiába rendelkezik például Oroszország – a szaúdiéval körülbelül egy szinten – 570 milliárd dollár költségvetési tartalékkal, ez a tartósan alacsony olajárak és a gazdaság visszaesése miatti intézkedések révén gyorsan leapadhat. Az alkuval viszont mind a három olajnagyhatalom jól járt. Az oroszoknál az ennél tartósan alacsonyabb olajárak jelentős rést ütöttek volna a költségvetésben. Igaz ugyan, hogy a hordónkénti kitermelés náluk az állandó és a változó költségeket is ide számítva 15 dollár között alakul, viszont a költségvetésük negyvendolláros olajár körül lenne egyensúlyban. Ezzel együtt a meglévő forrásaikat most a gazdaság szinten tartására, illetve újraindítására kellene fordítania a költségvetésnek, semmint arra, hogy ezt az olajháborút finanszírozza.

Az oroszoknak az lenne a jó, ha relatíve alacsonyan tudnák tartani a költségvetési kiesésüket és az olajárakat pedig az amerikaiak termelési költsége alatt. Szaúd-Arábia is jól járhat a jelenlegi alkuval, ugyanis bár az arab királyság termel a világon a legolcsóbban, nagyságrendileg tíz dollárért képes felhozni egy hordó kőolajat a felszínre, azonban nyolcvandolláros olajár körül kerülne egyensúlyba a költségvetésük. Az állam ugyanis finanszírozza a jóléti intézkedéseket, nem beszélve arról, hogy gyakorlatilag az energiahordozókon kívül minden import az országban.

Az Egyesült Államokban viszont ha elindul az olajár növekedése, akkor emelkedhet az olajtermelés. Abban az esetben, ha nem lett volna megállapodás, az Egyesült Államokban kétmillió munkahely került volna veszélybe, továbbá az energiafüggetlenségük is. Ebből adódóan nem véletlen, hogy az olajalku legnagyobb támogatója Donald Trump amerikai elnök volt. Igaz viszont az is, hogy negyven-ötvendolláros árszintnél is veszteséges az amerikai palaolajszektor. Pletser Tamás viszont elmondta azt is, hogy az olajpiacon a stabilizáció leginkább attól függ, hogy mikor sikerülhet megfékezni a koronavírus-járványt, illetve mikor indulhat újra a világgazdaság. Véleménye szerint a második negyedévben nem várható az olajár jelentős emelkedése, erre leginkább csak a negyedik negyedévben lehet számítani. Jelenleg nagyon alacsony az ár, a WTI kedden csak 21, a Brent pedig alig harminc dollár volt hordónként. Erre már csak azért sem lehet számítani, mert a túlzott termelés miatt hamarosan tele lesznek a tárolók. Véleménye szerint a legnagyobb veszélyt mégis az jelentheti, hogy leállnak a beruházások, vagy bezárnak olajmezők, és amikor megemelkedik a kereslet, a kínálati oldal nem tud ezzel lépést tartani. Így akár három számjegyű is lehet ismét a kőolaj ára.

A magyar autósok viszont örülhetnek, hiszen a második és harmadik negyedévben biztosan olcsó marad az üzemanyag. Igaz ugyan, hogy júniusban emelkedhet a jövedéki adó, mivel ötven dollár alá csökkent a Brent ára, ami a benzin esetében hat-, a gázolajnál literenként tizenhárom forintos drágulást jelenthet.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom