„A válság hatékony kezeléséhez az eurózónán kívüli országok támogatása is szükséges”

Válságkezelő eszközként az euróövezeti tagállamok részére rendelkezésre áll az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) rugalmassági eszköze - emlékeztetett Varga Mihály. Mint mondta: ezen eszköz mellett az Európai Uniónak olyan megoldásokat kell keresni, amelyek biztosítják a tagállamok közötti egyenlő bánásmódot.

A magyar pénzügyminiszter elmondta: az eurózónán kívüli tagállamok számára rendelkezésre álló, úgynevezett fizetésimérleg-támogatás sem feltételrendszerében, sem nagyságrendjében nem vethető össze és nem mérhető az ESM adta lehetőségekhez, emellett felhasználása szigorú gazdasági kiigazító programmal is járna. Ezért az uniós pénzügyminiszterek már legutóbbi ülésükön is szorgalmazták, hogy a Bizottság tegyen javaslatot a hozzáférési feltételek minél rugalmasabbá tételére.

Az ülésen egyéb válságkezelő eszközökről is szó esett, köztük az Európai Beruházási Bank (EIB) által tagállami viszontgaranciával létrehozandó COVID-19 garanciaalapról, amely az EIB elképzelése szerint mintegy 200 milliárd euró értékű kihelyezést hajtana végre az európai kkv-szektor számára. A pénzügyminiszterek véleményt cseréltek a gazdaság helyreállítását célzó elképzelésekről. Ezzel összefüggésben rámutattunk, hogy a kilábalás csak akkor lehet sikeres, ha Magyarország és a hozzá hasonló tagországok számára a gazdasági felzárkózásban egyedüli kiszámítható forrást jelentő kohéziós politika szerepe megfelelő hangsúlyt kap a következő uniós költségvetési keretben is - írja a Pénzügymnisztérium lapunknak eljuttatott sajtóközleményében.

Az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei továbbra is támogatják a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozására hozott banki hitelezési szabályok lazítását - derül ki a miniszterek csütörtöki videótanácskozását követő közös sajtónyilatkozatából.

A pénzügyminiszterek üdvözölték, hogy az Európai Központi Bank már enyhített az általa felügyelt bankok tőkekövetelményein. „Alapvető fontosságú, hogy a bankok továbbra is finanszírozzák a háztartásokat és a likviditási nehézséggel küzdő vállalatokat, beleértve a kis- és középvállalkozásokat - olvasható a közleményben.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa múlt héten 500 milliárd eurót meghaladó mentőtervről döntött, amely egy 240 milliárd euróig terjedő elővigyázatossági hitelkeretre, egy 100 milliárd eurós munkahelymegőrző programra, valamint az Európai Beruházási Bank 200 milliárd euróig igénybe vehető garanciaalapjára, amely a vállalatok likviditástámogatását szolgálja.

Az Európai Bizottság olyan mezőgazdaságot támogató intézkedéseket fogadott el, amelyek növelik a gazdálkodók pénzeszközeit és csökkentik a nemzeti és regionális hatóságok, valamint a gazdálkodók adminisztratív terheit a koronavírus-járvány okozta helyzetben - közölte az uniós bizottság csütörtökön.

A gazdálkodók pénzállományának növelése érdekében az új intézkedések 50 százalékról 70 százalékra fogják emelni a közvetlen kifizetések, és 75 százalékról 85 százalékra a vidékfejlesztési kifizetések előlegeit. A mezőgazdasági termelők az előlegeket október közepétől vehetik fel. A további rugalmasság érdekében a tagállamok már a helyszíni ellenőrzések elvégzése előtt kifizethetik ezeket a mezőgazdasági termelőknek.

A csütörtökön elfogadott másik intézkedés a személyes jelenlétet igénylő helyszíni ellenőrzéseket csökkenti az közös agrárpolitika (KAP) által támogatott beruházások esetében.

Mivel a jelenlegi kivételes körülmények között elengedhetetlen a gazdák és az ellenőrök közötti fizikai kapcsolat minimalizálása, az uniós bizottság lehetőséget akar biztosítani az ellenőrzések rugalmas ütemezésére. A tagállamok különböző eszközöket, például műholdképeket használhatnak a hagyományos, helyszíni látogatások helyettesítésére annak igazolására, hogy a beruházások megtörténtek. Ez lehetővé teszi az erőforrások hatékonyabb felhasználását, a járvány visszaszorítását szolgáló rendkívüli intézkedések betartását, és csökkenti az adminisztratív terheket. Végezetül elkerüli a támogatási kérelmek feldolgozásának felesleges késedelmét, hogy a támogatást a lehető legrövidebb időn belül folyósíthassák a mezőgazdasági termelőknek.

Az új típusú koronavírus-járvány elleni intézkedések erősebb koordinációjában, a negatív gazdasági hatások csillapításában állapodtak meg csütörtöki videokonferenciájukon a G7 csoportot alkotó országok vezetői.

A „találkozó” zárónyilatkozatában a résztvevők kiemelték: minden tőlük telhetőt meg fognak tenni a gazdasági válság megelőzése, az emberek megsegítése érdekében.

A világ hét legnagyobb fejlett országának - az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország - vezetőinek már ez volt a második értekezlete áprilisban.

Abe Sindzó japán miniszterelnök egyebek mellett a legsérülékenyebb helyzetben lévő államok támogatásának, illetve a betegség kezelését célzó gyógyszerek mielőbbi kifejlesztésének szükségességét hangsúlyozta.

Angela Merkel német kancellár teljes körű támogatásáról biztosította az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), mondván, a járványt kizárólag határozott, koordinált globális válaszintézkedésekkel lehet megfékezni.

Donald Trump amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a WHO finanszírozását, ugyanis az ENSZ szakosított szervezete szerinte nem megfelelően reagált a járványra, ráadásul elősegítette Kína félrevezető tájékoztatását.

Hivatalos adatok szerint a tavalyi év végén Kínában megjelent vírus igazolt fertőzöttjeinek száma mára átlépte a kétmilliót, a halottaké pedig a 130 ezret.

A koronavírus-járvány okozta súlyos válság kezelése érdekében kulcsfontosságú a nemzetközi együttműködés, mert egyetlen állam sem képes egyedül megbirkózni a válsággal és annak következményeivel - hangsúlyozták az Európa Tanács, a NATO, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűléseinek elnökei csütörtökön.

Közös nyilatkozatukban a közgyűlések elnökei aggodalmukat fejezték ki a járvány gazdaságot, egészséget és biztonságot érintő veszélyei, valamint annak pusztító hatásai miatt a társadalomra, a demokráciára, és az alapvető jogok betartására.

Aláhúzták, a nemzeti parlamentek fontos szerepet játszanak a demokratikus értékek és az alapvető szabadságjogok védelmében, valamint hozzájárulnak a közbizalom erősítéséhez. Ezért elengedhetetlen, hogy a válság során továbbra is a gazdaságot segítő csomagok elfogadásával, közegészségügyi intézkedésekkel járuljanak hozzá a járvány elleni küzdelemhez, és továbbra is biztosítsák a demokratikus ellenőrzések rendszerének működését.

Az elkövetkező hónapokban a tagállamok parlamentjeinek kulcsszerepet kell játszaniuk annak biztosításában, hogy a rendkívüli intézkedéseket megfelelően és a demokratikus normákkal összhangban hajtsák végre, továbbá hogy a szabadságjogok korlátozásai arányosak és ideiglenesek legyenek, valamint hogy a gazdasági segélyalapokat folyósítsák ott, ahol azokra szükség van - hangsúlyozta a nyilatkozat.

„Szervezeteink készen állnak arra, hogy támogassák a nemzeti parlamenteket ezen erőfeszítések sikerében” - szögezte le a nyilatkozat.