Gazdaság

Kétszer is padlóra akarta küldeni az OTP-t Soros

A milliárdos amerikai spekuláns a 2008-as válságot is arra használta, hogy a vagyonát gyarapítsa, ám a legnagyobb magyar pénzintézet elleni támadás bírsággal végződött

A koronavírus miatt újabb gazdasági válság bontakozott ki a világon, elemzők szerint George Soros amerikai spekuláns állhat több országban a pénzpiaci támadások, így a forint elleni támadás mögött is. A gyanút erősíti, hogy a mostanihoz hasonló krízishelyzetekben Soros kétszer is megtámadta az OTP-t.

Kétszer is padlóra akarta küldeni az OTP-t Soros
George Soros már a kommunizmus összeomlása után részt kívánt venni a privatizációban
Fotó: AFP/Fabrice Coffrini

George Soros Magyarországon a kommunizmus összeomlása után az ideológiai terjeszkedés mellett több gazdasági tranzakciót is megpróbált lebonyolítani. Az OTP élére 1992-ben került Csányi Sándor, aki ügyesen vezette át a bankot a piacgazdaságba.

A privatizáció kérdése jellemzően a rendszerváltáskor rögtön felmerült, a Horn-kormány 1994-es hivatalba lépésével, de különösen az 1995-ös Bokros-csomag után a folyamat nagyobb sebességre kapcsolt, már csak a kongó államkassza miatt is.

A további privatizáció, vagyis a bank nagyobb hányadának eladása még nem volt eldöntve, mindenesetre George Soros bejelentkezett, hogy részt venne abban. Az első hírek még június végén Londonból, New Yorkból röppentek fel, miszerint a Soros Alapítvány olyan hosszú távú hazai tőkebefektetést keres, amelynek hozama tartósan biztosíthatja budapesti alapítványa és egyeteme fennmaradását. Az amerikai spekuláns induló ajánlatként egy kétlépcsős – 5, majd 10 milliárdos – tőkeemelést kínált fel, amellyel névértéken mintegy 25 százalékos tulajdonrészhez juthatott volna a legnagyobb hazai takarékbank portfóliójából. A nyilvános ajánlatnak azonban – részint szakmai, részint politikai megfontolásból – egyre több ellenzője akadt.

A másik, lényegesen nagyobb port kavart ügylet a 2008-as válság legnehezebb időszakára esett. Mint ismeretes, a válságot az okozta, hogy amerikai bankok nyakra-főre hiteleztek a korábbi ingatlanár-robbanás idején, sokszor érdemi adósvizsgálat nélkül. Amikor az ingatlanárak esni kezdtek, a sok rossz hitelt összecsomagolták egy portfólióba, értékpapírosították és eladták más bankoknak, elfedve előlük, hogy ténylegesen bizony nem sokat érnek.

Amikor ez kiderült, és az ilyen eszközökkel rendelkező bankokat csőd fenyegette, kirobbant a válság. Először a legtöbben úgy gondolták, hogy csak amerikai bankok érintettek, de aztán elindultak a pletykák, hogy európai bankoknál is lehetnek ilyenek, akár az OTP-nél is. Az OTP ára esett, és az árfolyam elért egy komoly technikai szintet, kevéssel hatezer forint alatt. Sok befektető korábban nem tudta elképzelni, hogy ennél lejjebb kerüljön az ár, ezért hitelre is vásároltak a papírból úgy, hogy nagyjából eddig a szintig tudták gond nélkül finanszírozni a papírt, alatta a részvény értéke nem fedezte a hitelt, ezért kényszerűen el kellett adniuk.

Jól tudta ezt George Soros alapja is, ezért október 9-én, amikor már a szint közelében volt az ár, hatalmas mennyiséget zúdított a piacra: short pozíciót nyitott, és tudta, hogy az általa mélybe küldött áron indulni fog a hiteles pozíciók kényszereladása, ami tovább csökkenti az árat, ő pedig szép haszonnal lezárhatja a spekulációt. Az ügyleten 675 ezer dollárt keresett a Soros-birodalom, azonban felügyeleti eljárás indult az ügylet kivizsgálására, végül a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a Soros Fund Management LLC-t 489 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom