Gazdaság

Francia bíróság előtt is állt Soros György

A spekuláns az akkori bizonytalan politikai helyzetet próbálta kihasználni, a börtönt meg­úszta, de jogerősen elítélték, pénzbüntetést kellett fizetnie

Több mint harminc éve, 1988-ban pattant ki a Société Générale-ügy. A francia bank ellen indított ellenséges átvételi kísérlet a ’80-as évek végének legnagyobb pénzügyi botránya volt.

Francia bíróság előtt is állt Soros György
Fotó: Fabrice COFFRINI / AFP

Soros György már a nyolcvanas években is a világ egyik legbefolyásosabb pénzügyi spekulánsa volt. A Société Générale-hoz köthető bennfentes kereskedelem miatt már 1990-től nyomozás folyt ellene, valamint politikus barátai és üzlettársai ellen, de 12 év kellett, hogy el is ítéljék. A párizsi büntetőbíróság bűnösnek találta a magyar származású amerikai üzletembert, és bennfentes kereskedelem miatt 2,2 millió eurós pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a Société Générale Bank részvényeivel 1988-ban végrehajtott adásvételi tranzakciókban vállalt szerepéért. A vádirat szerint Soros a spekulációs ügyletben a bank részvényeinek felvásárlására készülő George Pébereau-tól szerzett bizalmas információt, így jutva jogtalan haszonhoz. Az akkori szocialista kormánnyal bizalmas viszonyban álló francia üzletember a tervbe vett akció nyilvánosságra kerülése előtt arról tájékoztatta Sorost, hogy részvényfelvásárlási offenzívát kíván végrehajtani a tőzsdén a másfél évvel korábban privatizált Société Générale többségi részesedésének megszerzése érdekében.

A bíróság megítélése szerint az információ birtokában Soros az ítéletben kimondott összeggel azonos tisztességtelen haszonhoz jutott. A francia törvények szigorúan tiltják a bizalmas információk alapján folytatott tőzsdespekulációt, azaz a bennfentes kereskedelmet. A tőzsdei ügyletekben nem vehet részt az, aki a részvényvásárlási szándék nyilvánosságra hozása előtt jut az értesülés birtokába. Ellenkező esetben kemény büntetésre számíthat.

A Société Générale ellen indított ellenséges átvételi kísérlet a ’80-as évek végének legnagyobb pénzügyi botránya volt. A bankot François Mitterrand elnök hatalomra kerülésének évében, 1981-ben államosította a szocialista kormány, 1987-ben azonban Jacques Chirac miniszterelnöksége alatt a jobboldali kormány ismét magánkézbe adta. Az 1988-ban ismét kormányra került szocia­listák – a jobboldali ellenzék vádja szerint – azért bízták meg a betéti társasággal rendelkező Pébereau-t a részvénytöbbség megszerzésével, hogy megtörjék a banki privatizáció „kemény magját”. Az ügylet mögött állítólag Pierre Bérégovoy pénzügyminiszter állt, az ő kabinetfőnöke volt a perben végül is felmentett Jean-Charles Naouri. A nagy felzúdulást kiváltó tőzsdei roham után feljelentések alapján 1990-ben kezdődött el a jogi eljárás. Pébereau-nak és a Société Générale volt igazgatójának, Marc Viénot-nak Jacques Chirac 1995-ben, elnöki minőségé­ben amnesztiát adott, öt további vádlottat 2000-ben felmentettek.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom