Ideiglenes lehet a járvány munkaerőpiaci hatása

Az elmúlt időszakban több mint 6400 álláskereső jelentkezett hozzánk, ez több, mint amennyi jelentkezőnk átlagosan volt a 2008-as válságkor – mondta lapunk megkeresésére Juhász Csongor, a nyolc országban jelen lévő Prohuman cégcsoport ügyvezető igazgatója.

Kifejtette, a járvány hatására átformálódtak a munkaerőigények. A logisztikai, kereskedelmi, ügyfélszolgálati callcenter, higiéniai,takarítói és egyes élelmiszeripari területeken jelenleg erősödik a munkaerő-kereslet, és növekedést látunk alkalmi és diákmunka területen. A mi dolgunk most az, hogy ebben az extrém helyzetben maximálisan ügyeljünk az egészségügyi előírásokra, és segítsük partnereinket – mondta a szakember.

A cégnél arra számítanak, a jelenlegi helyzet nem állandósul. Mi már az ezt követő időszakra készülünk, a 2008-as válság tapasztalatai­val is, amikor partnereink többsége gyorsan belátta, hogy a munkaerő kölcsönzés egyfajta biztos, rugalmas alapot az újraerősödéshez – összegezte Juhász. „Azon dolgozunk, hogy egyfajta hidat képezzünk a nehéz helyzetbe került munkavállalók és a megnövekedett munkaerőt igénylő vállalatok között. Országos hálózatunkon keresztül képesek vagyunk, abban is segíteni, hogy akár a fővárosból vidékre – vagy fordítva – a területi különbségek ellenére segítsünk munkába állni.”

A szakember kérdésünkre arról is beszélt, normál időszakban a munkaadók és a munkavállalók is arra törekednek, hogy telephelyükhöz, lakásukhoz minél közelebb találjanak alkalmazottat, illetve munkahelyet. A járvány előtti időszak munkaerőhiányos környezetére egy olyan trend alakult ki, hogy az emberek sokkal kevésbé hajlandóak hosszabban ingázni, mivel lakóhelyükhöz közel is viszonylag könnyen találnak munkát. A munkaadók pedig hiába próbáltak minél közelebbről toborozni, ez gyakran nem sikerült. Az is egyre inkább erősödő gyakorlat, hogy a toborzás mellett az utaztatásban is a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó vállalatok segítségét kérik a cégek.

Ami pedig az önéletrajzban feltüntetett lakhelyet és a kiválasztást illeti, Juhász Csongor szerint normál körülmények között, általánosságban jellemző, hogy fővároson belül nincs jelentősége, honnan érkezik a munkavállaló, utóbbinak is az számít, hogyan, mennyi idő alatt tudja megközelíteni a munkahelyet.

A kormány célja, hogy mindenkinek legyen munkája, aki tud és képes dolgozni, ezért az eddig elért foglalkoztatási eredményeket minden eszközzel megvédjük – nyilatkozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára tegnap az MTI-nek. A munkaidő csökkentésének mértéke legalább harminc százalék, de legfeljebb ötven százalék lehet, ugyanakkor a munkaidő átlagosan napi négy óránál nem csökkenhet kevesebbre. Hozzátette: a támogatásnál a munkavállaló havi nettó alapbérét kell figyelembe venni, az állami támogatás pedig a kieső munkaidőre a munkaidő-csökkentés arányában számolt bér hetven százaléka lehet. Bodó Sándor elmondta: a gyakorlatban ez azt jelenti, ha egy munkavállaló nettó alapbére 200 ezer forint volt eddig, és a veszélyhelyzet miatt a munkaideje ötven százalékkal csökkent, akkor a kieső munkabér hetven százalékát, azaz hetvenezer forintot garantál részére az állam. A programban azok a munkavállalók vehetnek részt, akik a veszélyhelyzet kihirdetése és a kérelem benyújtása közötti időszak alatt megszakítás nélkül foglalkoztatásban álltak. (MOA)