Európai viszonylatban is kiemelkedő elszántságot tükröz a magyar gazdasági mentőcsomag

Az elmúlt hetekben az európai uniós tagállamok mindegyike bemutatta az új koronavírus elleni küzdelem során alkalmazott intézkedéseiket. Magyarország kormánya az elsők között, március 18-án jelentette be első gazdasági mentőcsomagját, melyet a teljes gazdaságélénkítő program bemutatása követett április 7-én. A kedden bemutatott akcióterv az elkövetkező időszakban a GDP nagyságrendileg 18-20 százalékával egyenértékű, több mint 9000 milliárd forintot biztosít a gazdaság megvédésére. Az ország éves jövedelmének minden ötödik forintja a védekezést szolgálja. Az összesen csaknem 9200 milliárd forint értékű gazdaságvédelmi csomag nem külső segítségre épít, tehát nem növeli az ország kitettségét, hanem a vállalkozások megsegítését, így a munkahelyek megőrzését, vele a magyar emberek jövedelmének a biztosítását szolgálja.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarország egy rendkívül nagyvonalú javaslatcsomagot jelentett be a fiskális és a monetáris intézkedések tekintetében. Az európai közösségben mindössze hat olyan állam van, amely a 2019-es saját GDP értékének több mint 16 százalékának megfelelő összeget fordít a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére. Olaszország és Spanyolország, a vírus okozta gazdasági visszaesés által leginkább sújtott országok esetében nem meglepő a grandiózus programok bejelentése, a spanyol miniszterelnök 200 milliárd eurós (20 százalékos), az olasz miniszterelnök pedig 425 milliárd eurós (20,4 százalékos) csomaggal igyekeznek támogatásukról biztosítani a hazai vállalkozásokat és munkavállalókat. 

Hasonlóképp forgatókönyvszerű az Egyesült Királyság és Németország, a kontinens vezető gazdaságainak reakciója is a lezárások okozta gazdasági válság kezelésére. A német szövetségi kormány a 2019-es német GDP 30 százaléknak megfelelő, 1100 milliárd eurós csomaggal, a brit kormány pedig a monetáris és fiskális eszközöket együttesen, 570 milliárd fonttal, azaz a GDP 24,6 százalékával egyenértékű forrással támogatja a Brexit miatt egyébként is meggyöngült szigetországi gazdaságot.

A magyar gazdasági mentőcsomag európai viszonylatban is kiemelkedő elszántságot tükröz

Fotó: Századvég

Ugyanakkor a két kisebb közép-európai tagállam, Magyarország 19-20 százalékos, valamint Csehország 18 százalékos bejelentése mindenképpen kiemelésre érdemes kontinentális összehasonlításban. A cseh kormány 100 milliárd cseh korona (3,7 milliárd euró, GDP 2 százaléka) értékű fiskális intézkedéscsomagot jelentett be, ezenkívül 10 milliárd cseh korona értékű hitelkeretet biztosított a vállalatok számára a fejlesztési bank, valamint ígéretet tett a csomag legerősebb intézkedéseként egy további 900 milliárd cseh korona (33,3 milliárd euró, GDP 16 százaléka) értékű hitelgaranciára.

A magyar csomag többek között olyan elemeket tartalmaz, mint a Németországban már bevezetett csökkentett munkaidős bértámogatás. Ez is egy olyan eszköz, amelynek az a célja, hogy azoknál a vállalkozásoknál se szűnjenek meg a munkahelyek, ahol most kevesebb a munka, ezért a munkavállaló és a munkáltató megállapodhatnak rövidített munkaidőben, amennyiben a cég megrendelés állománya 15 és 50 százalék közötti mennyiségre csökkent, az állam a teljes munkaidős és rövidített munkaidős bér közötti különbséget 70 százalékban kipótolja. Az így kieső időt a munkavállaló pedig saját képzésére, ismereteinek a mélyítésére új tudás megszerzésére tudja fordítani.

Mit tartalmaz az új gazdaságvédelmi akcióterv? 

A magyar kormány 3 alapot hoz létre:

1. ·egy Járvány Ellen Védekezési Alapot 
2. ·egy Gazdaságvédelmi Alapot, 
3. ·és egy az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapot. Ebben az alapban lesz feltűntetve az Európai Unió által, a jövőben érkező célzott források értéke.

A Védekezési Alap 663 milliárd forintos kezdő pénzügyi kerettel jön létre, amelyet nagyrészt a kormány biztosít, másrészt közös teherviselést vár a pártoktól, multinacionális vállalatoktól, bankoktól, és az önkormányzatoktól is. Ebből az Alapból fizeti a kormány az egészségügyi védekezés eddigi és jövőbeni költségeit, például az egészségügyi eszközbeszerzéseket, egészségügyi beruházásokat, az egészségügyi szakdolgozók őszre tervezett újabb béremelését és egyszeri félmillió forintos bérkiegészítését.

A Gazdaságvédelmi Alapot 1345 milliárd forinttal tölti fel a kormány. Ezt az összeget a magyar munkahelyek, a magyar gazdaság védelmére és újraindítására, vagyis a gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtására fordítják.

A Magyar Nemzeti Bank által biztosított 3000 milliárdos új forrás is a hazai vállalkozások fennmaradását, a válság legyőzését, így a magyar emberek munkáját hivatott biztosítani. Ezen felül a Nemzeti Bank 250 milliárd forint osztalékot fizet be a költségvetésbe, a védekezés többletforrásaként.

A három pillérből álló akcióterv most elindított szakasza öt fő területet ölel fel:

1. 1. Az első a munkahelymegőrzésről szól. 2. A második a munkahelyteremtésről. Képzési és oktatási támogatások indulnak.
2. 3. A harmadik a kiemelt nemzetgazdasági ágazatok megerősítését tűzi ki célként, ilyen a turizmus, egészségipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság, építőipar, logisztika, közlekedés, film- és kreatív ipar.
3. 4. A negyedik a vállalkozások finanszírozása. Vállalati likviditást segítő hitel-, garancia- és tőkeprogramok indulnak, közel 2500 milliárd Ft értékben.
4. 5. Az ötödik a családok és nyugdíjasok védelme. Visszaépül a 13. havi nyugdíj.

De a gazdaságvédelmi akcióterv részeként többek között:  

• Felgyorsítják az áfa-visszaigényléseket,
• A fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállalók biztosítási jogviszonya nem szűnik meg,
• A munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra összesen több százmilliárd forintnyi keretösszeggel jelennek meg pályázatok,
• Az informatikai képzések tandíjainak 95 százalékát átvállalja az állam,
• Az állást keresők kamatmentes felnőttképzési diákhitelre jogosultak,
• Az egyetemi hallgatók egyszeri, szabad felhasználású, 500 ezer forint összegű, kamatmentes diákhitelt igényelhetnek,
• Többletforrásra számíthatnak a vírustól legjobban érintett, Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező ágazatok. Ennek megfelelően az építőipar, a közlekedés, a logisztika, az idegenforgalom, a kreatív ipar, az egészségipar, és az élelmiszeripar beruházási és fejlesztési támogatásokban, adócsökkentésben részesül, kedvező hiteleket és tőkeprogramokat kap. A turizmus támogatására 600 milliárd forint jut,
• Az idegenforgalmi adót a kormány az év végéig felfüggeszti, június végéig a SZÉP Kártya után a szociális hozzájárulási adó 2 százalékra csökken és megemelkedik a hozzá tartozó összeghatár is,
• Támogatásban részesülnek mind az egyetemi, mind a vállalati kutatóintézetek, munkájukat az Egészségipari Innovációs Ügynökség fogja koordinálni,
• A munkaadók védelmében vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramokat hirdetett,
• Meghosszabbodnak a gyermekek otthongondozási díjához kapcsolódó határidők, valamint a tartósan beteg gyermeket nevelő szülők jogosultságai a magasabb összegű családi pótlékra. A tanév vége helyett a vészhelyzet végéhez igazodik az idei jogosultság családi pótlékra. Kedvezően módosulnak a nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátások szabályai és határideje is. 

A vírus terjedésével összefüggő korlátozások elhúzódásával párhuzamosan folyamatosan várhatók újabb és újabb bejelentések, az egyes csomagok méretét bővítő rendelkezések - zárul a Századvég elemzése.