Gazdaság

Soros kalandja az angol fonttal

George Sorosról szinte köztudott, hogy ahol válsághelyzet üti fel a fejét, ott a saját érdekeit szem előtt tartva spekulálni kezd. Most a koronavírus által okozott gazdasági helyzetben a forintot rontja, s mint alább bemutatjuk, közel sem ez az első alkalom, hogy keselyűként kezd körözni alapítványai és munkatársai segítségével a nehéz helyzetbe jutott valuták fölött. Ahol spekulálni lehet, ott biztosak lehetünk benne, hogy Soros spekulálni is fog!

Soros kalandja az angol fonttal
Egymilliárdot keresett a spekuláns a font bedöntésén
Fotó: AFP/Fabrice Coffrini

Noha gyakran említjük George Sorost spekulánsként, néha nem árt emlékeztetni, hogy mivel is érdemelte ki ezt a jelzőt – hiszen ő az az ember, akinek ügyletei a legnagyobb jegybankokat is félelemmel töltik el.

Soros kétes hírnevét az angol font bedöntésével szerezte, még 1992-ben. Senki sem hitte, hogy Nagy-Britannia pénzneme áldozatául eshet egy olyan mértékű befolyásolásnak, mint amilyet az amerikai pénzembernek sikerült véghezvinnie. Konkrétan „kinyírta az angol jegybankot” - ahogyan az akcióját mindmáig nevezi a brit sajtó.

A történet lényege, hogy az 1990-es évek elején folyamatban volt az euró, az egységes európai pénznem létrehozása. Annak bevezetése előtt az EMS (Európai Monetáris Rendszer – European Monetary System) volt névleges használatban, ennek célja a csatlakozó államok árfolyam-stabilitásának megteremtése volt. Az EMS három eszközzel operált: az ECU nevű valutaegységgel, egy európai árfolyam-mechanizmussal (ERM) és egy közös alappal.

Minden országnak, amely csatlakozni akart a közös pénzhez, meghatározott feltételeknek kellett eleget tenni. Nagy-Britannia rosszul mérte fel a helyzetet, az angol font túlságosan felértékelten került az ERM rendszerébe. Voltak pénzügyi szakemberek, akik ezt ugyan látták, de nem sokat foglalkoztak vele. Ugyanakkor azonban Soros is szimatot fogott. A vezetése alatt álló Quantum Fund felfigyelt a helyzetre, elsősorban azért, mert az európai pénzügyi vezetők folyamatosan azt hajtogatták, hogy minden a legnagyobb rendben van. Ugyanakkor viszont több kisebb európai ország német márkával töltötte fel az országos jegybank-tartalékokat, a fonttal szemben mindenki bizalmatlan volt. Ugyanakkor azonban minden állam jegybankjának tartalékai nyilvános adatok voltak, ahogyan az is, hogy milyen valutában vannak ezek a tartalékok.

Soros, illetve a Quantum Fund hónapokig figyelte a font helyzetét, s amikor úgy mérte fel, hogy a brit fizetőeszköz egyre gyengébb, fontban vett fel kölcsönöket, a pénzt német márkára váltotta, illetve a határidős devizapiacokon folyamatosan adta el a fontot (shortolta az angol fizetőeszközt) és folyamatosan vette a német márkát. Mindezzel az volt a spekuláns célja, hogy amikor a brit jegybank már képtelen lesz védeni a fontot, akkor le kell majd értékelni a német márkával szemben. Márpedig a fontban felvett hitelek árát akkor már Soros német márkára váltotta, így természetesen a font leértékelését követően kevesebb pénzt kellett visszafizetnie. Ráadásul a tőzsdéken is rögzített áron kötött meg számos fonteladási, illetve márkavételi üzletet. Így a font leértékelését követően, amikor az azonnali piacon már olcsóbb volt a brit fizetőeszköz, akkor a leértékelést nagy áttétellel nyereségre váltotta.

Az események 1992 szeptemberében kezdtek hirtelen felgyorsulni, amikor a német jegybank elnöke arról kezdett beszélni, hogy ki kell igazítani a valutarendszert. Ez a mondat valóságos lavinát indított el, a világ tőzsdéin mindenki fontot adott el és márkát vagy más menekülővalutákat igyekezett vásárolni. Nagy-Britannia megpróbálta menteni a menthetőt, de a tőzsdék túlságosan hiszterizáltak voltak, így a mentési kísérletet a spekulánsok annak bevallásaként értékelték, hogy a font tényleg összeomlott, így még veszettebb eladásba kezdtek. Végül az azóta is fekete szerdaként emlegetett napon, 1992. szeptember 22-én leértékelték a fontot és kivették az árfolyam-mechanizmusból. Soros egymilliárd dollárt nyert a támadáson.

Kapcsolódó írásaink

Palkovics: Embert próbáló időket élünk

ĀA bérköltségek 70 százalékát átvállalja az állam - Minden krízishelyzetből megerősödve kerültünk ki - mondta a miniszter az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom