Gazdaság
Új törvénycsomag a földrendezésre
Az osztatlan közös tulajdon a magyar agrárium egyik legsúlyosabb öröksége, ezért jelenleg a legfontosabb birtokpolitikai kérdés ennek megoldása

Folyamatos az osztatlan közös földtulajdonok felszámolása: a 2012-ben induló ingyenes program keretében mintegy ötvenötezer földrészlet tulajdonosai kérték az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, és ez mára több mint negyvenezer ingatlan esetében meg is történt – közölte a Magyar Hírlap megkeresésére Nagy János, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős helyettes államtitkára. Felhívta lapunk figyelmét, hogy az említett program mellett idén számos olyan új ösztönző eszközt és eljárási lehetőséget kíván bevezetni a kormány, amelyek jelentősen gyorsíthatják az osztatlan közös tulajdonok felszámolását, és amelyek választási lehetőséget biztosítanak a tulajdonostársaknak a számukra legideálisabb módszer alkalmazására saját földjeik tekintetében. Kedvezményes hitelrendszer bevezetésére is sor kerülhet az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésével járó költségek finanszírozására, valamint sok adminisztratív akadályt kíván megszüntetni az agrártárca. Amíg az öröklés jogi szabályozása nem lesz alkalmas az osztatlan közös földtulajdon újratermelődésének megakadályozására, addig lehetetlen ezen tulajdoni szerkezet teljes felszámolása, így dolgozni kell egy komplex agráröröklési szabályrendszeren is. Az osztatlan közös földtulajdon a magyar agrárium egyik legsúlyosabb öröksége, megoldandó problémája, hiszen egymillió ingatlan, 2,4 millió hektár termőföld és nagyjából 3-3,5 millió tulajdonos érintett, ezért jelenleg a legfontosabb birtokpolitikai kérdés ennek rendezése – mutatott rá a helyettes államtitkár.
Hangsúlyozta, az állam elsősorban azokat a nehezen vagy egyáltalán nem hasznosítható osztatlan közös tulajdoni hányadokat próbálja értékesíteni, amelyek 2002 és 2010 között, a Termőföldért életjáradékot program keretében kerültek az állam tulajdonába. Ez az életjáradék-program jelenleg is évi mintegy kilencmilliárd forintos költségvetési finanszírozást igényel, ugyanakkor az ennek nyomán állami tulajdonba kerülő földek értékesítésen kívüli tartós hasznosítása immár tíz éve nem megoldott. Az értékesítési program első ütemének sikere azonban azt mutatja, hogy sikerül egy jelentős lépést tenni az osztatlan közös földtulajdon felszámolása érdekében, ezzel egyidejűleg a földek a legjobb kezekbe, a magyar gazdák tulajdonába kerülhetnek – fűzte hozzá Nagy János.
Kiemelkedően sikeres volt az AM és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején indult földértékesítési programjának első üteme – tudatta a napokban lapunkkal az agrártárca. Jelezték, a program lényege, hogy az állami tulajdonban álló kisméretű, három hektár alatti osztatlan közös tulajdonban fennálló állami tulajdoni hányadokat és a nehezen hasznosítható földeket értékesíteni tudják az érintett tulajdonosok és a helyben lakó gazdák javára egy nyilvános eljárás keretében – ismertette Nagy János az AM közleménye szerint. A helyettes államtitkár közölte: a program első ütemének ajánlattételi határideje április elsején ért véget, és ennek keretében az értékesítésre meghirdetett mindösszesen 6540 darab földterületre csaknem hétezer-kétszáz vételi ajánlat érkezett. Átlagosan a meghirdetett földek hatvan százalékára érkeztek ajánlatok, összesen mintegy 3,5 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy ezeket a jellemzően egy hektár alatti földeket és tulajdoni hányadokat is egymillió forintot meghaladó hektáronkénti áron kívánják megvásárolni a gazdák – mutatott rá a minisztérium.