Gazdaság

Növekedésben leköröztük az uniós gazdákat

Az agrártermelésünk közel kétharmaddal emelkedett2010 óta, amely kimagasló az európai közösségben

A magyar állattenyésztés növekedése meghaladta az uniós szint növekedését. A hazai állattenyésztés nagyot profitált tavaly, több mint ezermilliárd forint volt a termelés, amely hét százalékkal nagyobb, mint az azt megelőző eredmény.

Növekedésben leköröztük az uniós gazdákat
A gyarapodásban a szarvasmarha-ágazatnak is nagy szerepe volt
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Magyarországon leginkább a bur- gonya, a sertés, a friss gyümölcsök és zöldségek, valamint az élő állatok termelői ára emelkedett tavaly. Ezzel szemben a kukorica, a tojás, a szarvasmarha, a fehérjenövények és a gabonafélék ára csökkent – írta lapunk megkeresésére az Agrárminisztérium. Ismertették, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) máso­dik becslése alapján a magyar állattenyésztés kibocsátásának bővülése meghaladta az Európai Unió szintjének növekedését. Az állattenyésztési ágazat kibocsátása az EU-ban közel 177 milliárd euró volt 2019-ben, amely 2,7 százalékkal haladta meg a 2018. évi és huszonkét százalékkal a 2010. évi értéket folyó áron.

A hazai állattenyésztés tavalyi termelése túllépte az ezermilliárd forintot, amely hétszázalékos bővülést jelentett folyó áron az azt megelőző évhez viszonyítva, és 68,8 százalékos növekedést ért el 2010-hez képest – tette hozzá a tárca. A KSH elemzése szerint az EU tagországai közül Románia érte el a legnagyobb kibocsátási növekedést a maga hét és fél százalékával, a legnagyobb visszaesés Szlovákiához köthető 7,1 százalékos csökkenéssel. Változatlan áron az ágazat termelése hazánkban 715,4 milliárd forint volt, amely 1,7 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Az unióban ez a teljesítmény az ötödik legjobb, csak Észtország, Görögország, az Egyesült Királyság és Írország előzi meg magyar ágazati kibocsátás mértékét – fűzték hozzá. Az agrártárca rámutatott: az állattenyésztési ágazaton belül Magyarországon a kibocsátás növekedéséhez a szarvasmarha- és a sertéságazat járult hozzá a legnagyobb mértékben.

Mint írták, összességében a magyar mezőgazdaság kibocsátása 2789 milliárd forint volt folyó áron 2019-ben, amely nem kevesebb mint 65,4 százalékos növekedést jelent kilenc év alatt. Ezzel hazánk az unió második legjobb eredményét érte el, csupán Lettország előzi meg Magyarországot – tudatta a tárca. Felhívták a figyelmet, hogy éves viszonylatban Magyarország kibocsátása folyó áron 3,6 százalékkal növekedett, változatlan áron viszont 0,3 százalékkal csökkent 2018-hoz képest. A magyar mezőgazdaság 1,9 százalékát teszi ki az EU mezőgazdasági kibocsátásának, amely részesedés a tizenharmadik legmagasabb az unióban. Az öt legnagyobb termelő ország Franciaország 17,1, Németország és Olaszország egyaránt 12,8-12,8, Spanyolország 11,4 és az Egyesült Királyság 7,1 százalékos részesedéssel. Az öt legjobban teljesítő ország eredménye 61,1 százalékát adta az EU teljesítményének 2019-ben. Ugyanakkor más képet fest a mutató, ha az egy év alatt történt növekedés mértékét vesszük alapul.

A legnagyobb eredmény a balti államokhoz köthető: Észtország 20,6 százalékkal, Lettország húsz százalékkal, Litvánia pedig 12,6 százalékkal haladta meg előző évi teljesítményét, melyet Németország követ 7,7 százalékkal. A legnagyobb éves csökkenést – hasonlóan az állattenyésztési ágazathoz – Szlovákia érte el 2,9 százalékkal, kilenc év alatt pedig Horvátország produkálta a legrosszabb eredményt a maga 19,1 százalékos visszaesésével.

Magyarország részesedése az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásából
Fotó: Központi Statisztikai Hivatal

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom