A munkahelyek megőrzése az elsődleges cél

Az év első hónapjában a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 375 200 forint volt, 9,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 385 300 forint volt, 8,8 százalékkal nőtt – jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 249 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 256 900 forintot ért el, 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlése szerint a családi adókedvezmény bevezetésének eredményeképpen a három- vagy többgyermekesek nettó keresete nőtt a legnagyobb mértékben 2010-hez képest. A kétgyermekesek esetében kisebb, de szintén jelentős volt a kedvezmények hatása, a 2016 óta bevezetett adóváltozások azonban éppen az ő esetükben növelték meg az adókedvezmények összegét.

A kormány gazdaságvédelmi intézkedései, például a szociális hozzájárulási adó és a kisvállalati adók (kiva) csökkentése, illetve optimalizálása, az adóelőleg-feltöltés eltörlése hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez – közölte a tárca.

Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő rámutatott, a bruttó és a nettó keresetek növekedésének üteme egyaránt magasabb a minimálbér nyolcszázalékos emelkedésénél. A közszférában pedig – ide tartozik az oktatás, egészségügy, közigazgatás, rendvédelmi szervek – 9,2 százalék feletti a bővülés, és ezt a járvány sem fogja felülírni. A versenyszféra, illetve a tizenegy veszélyeztetett ágazat lesz az, ahol a bevételkisesés befolyásolja a kereseteket – mutatott rá Szalai Piroska. Emlékeztetett egyúttal, pontosan ezért léptek életbe a járulékkedvezmények.

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) megfizetése alól nyolcvanegyezren kaptak átmeneti mentességet. A járulékkedvezmények rajtuk kívül további 270 ezer munkavállalót érintenek. Ha az alacsonyabb átlagkeresetű ágazatokat vesszük, a kedvezmények miatt átlagosan nettó harmincötezer forinttal nőhet a bér, azonban a munkaadók – főleg például az idegenforgalmi szektorban, amelyet a legérzékenyebben érint a járvány – a munkahelyek megtartása érdekében átmenetileg a részfoglalkoztatásra állnak át, nem növekednek a bérek, hiszen a heti negyvenórás munkaidő lecsökken.

Hozzátette, habár Németország egymillió munkahely megmentéséhez járul hozzá kedvezményes hitel formájában, ez az ottani dolgozók mintegy két és fél százalékát érinti – ugyanúgy az idegenforgalmi, művészeti területekre koncentrálva. Ha az ottani arányokat átszámítjuk, a szakértő szerint olyan, mintha idehaza 110 ezer munkavállalót érintenének a munkahelyek megtartását célzó azonnali intézkedések – szemben a ténylegesen érintett, nagyjából 350 ezer fővel. Nem utolsósorban a hazai intézkedések a legális foglalkoztatás megőrzésében is segítenek – tette hozzá Szalai Piroska.