Gazdaság

A távközlés és a gyógyszeripar még kitart

A világjárvány miatt globálisan esnek a tőzsdék, így szükség lesz a Világbank és az IMF közbeavatkozására is, hiszen likviditási válság alakulhat ki a nemzeti költségvetési szektorok fi nanszírozásában.

A távközlés és a gyógyszeripar még kitart
Mintegy huszonháromezermilliárd dollárral csökkent a cégek tőzsdei értéke
Fotó: AFP / Miguel Candela Poblacion

Totális túlreagálás jellemzi a piacokat, ami a koronavírus okozta termelésleállásból és a vele járó bizonytalanságból fakad – nyilatkozta lapunknak Lentner Csaba közgazdászprofesszor. Mint mondta, február 19. óta az olasz FTSE MIB tőzsde mintegy negyven százalékkal, az amerikai Dow Jones 31,6 százalékkal csökkent, a szintén amerikai S & P 500 céglistája 28,8 százalékot esett. Az eddigi összveszteség becslések szerint megközelíti a huszonháromezermilliárd dollárt, azaz ennyivel csökkent a világ vállalatainak tőzsdei értéke. Ez meghaladja az Európai Unió huszonhét tagállama által együttesen termelt éves bruttó hazai termék (GDP) tizennyolcezermilliárd dolláros összegét – elemezte a helyzetet a professzor.

Lentner Csaba rámutatott: mindennek egyértelmű oka a járvány, amely nem csak a turizmust, a közlekedést, hanem a termelőágazatokat, az áruszállítást is érinti majd, és a költségvetési szektorok is megsínylik. Egyedül a távközlési szektor és a gyógyszeripar tartja magát, hazai környezetben egyedül a Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Telekom Nyrt. részvényei eshetnek a legkisebb mértékben. A monetáris zóna máris mérsékelte növekedési kilátásait, mint ahogy az Egyesült Államok is. Lényegében megfeleződtek a növekedési kilátások, de a helyzet hétről hétre súlyosbodni fog, amíg a fertőzések megállítására esély nem mutatkozik. Szükség lesz a Világbank és az IMF közbeavatkozására is, hiszen likviditási válság alakulhat ki a költségvetések fi nanszírozásában – tette hozzá Lentner Csaba.

A professzor szerint a világ nemzeti jegybankjainak két, eddig bevált megoldása sem vezethet ennél a válságnál eredményre: a kamatcsökkentés azért nem, mert az Európai Központi Bank kamata mínusz 0,4 százalékon van, az amerikai Fed pedig mintegy nullaszázalékos kamatszintre ment le a napokban. Vagyis a kamatok további csökkentésének már nincs mozgástere, másrészt a negatív kamatszint hatékonysága erősen megkérdőjelezhető. A másik elméleti lehetőség, az eszközvásárlási program sem lehet hatásos, hiszen az előző válság után a jegybankok erősen kiköltekeztek. Adódik tehát, hogy beszűkültek a kormányok és a köz ponti bankok beavatkozási lehetőségei, így nem tudnak részvényeket vásárolni, amivel segíthetnék a tőzsdei vállalatok és kereskedelmi bankok működését – emelte ki. Hozzátette: a mostani válság – eltérően az előző világválságoktól – nem túlkínálatból, hanem kereslethiányból ered, így sem az 1929–33-as, sem a 2007–2008-as válságkezelés megoldásai nem működnének a helyzet konszolidálására.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora egyetértett Orbán Viktor miniszterelnök szavaival, miszerint hathatós intézkedésekre van szükség. Kiemelte: a válság nem csak egyes ágazatokra, hanem az egész nemzetgazdaságra kiterjed majd. A kormányzati adó- és támogatási intézkedéseken túl minél előbb be kell vonni Magyar Nemzeti Bank célzott intézkedéseit, így a likviditás bővítésére, a kamatok további alacsony szinten tartására, sőt a kereskedelmi bankokra vonatkozó tartalékráta-előírások csökkentésére is sort kell keríteni, hogy minél többet tudjanak kihitelezni a forrásaikból – foglalta össze Lentner Csaba.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom