Gazdaság
A környezetünk megóvása nem lehet üzleti kérdés
„Az alumínium italdoboz jól megvédi a benne lévő folyadékot a napfénytől, az oxigéntőlés a szennyeződésektől, és pont akkora kiszerelés, ami egyszerre jóízűen elfogyasztható”
– Miért tekinthető az alumínium a legelőnyösebb, legfenntarthatóbb csomagolóanyagnak a PET-palackhoz képest?
– A jelenlegi információink alapján nem is lenne szabad együtt említeni a PET-et és az aludobozos csomagolást. Elég csak arra gondolni, hogy az alumíniumdoboz esetében az újrahasznosításkor kilencvenöt százalékkal kevesebb energiát használunk fel, mint az elsődleges, új gyártásakor, és itt valóban száz százalékban, végtelenszer újrahasznosítható alapanyagról beszélünk. Ezzel szemben Magyarországon nincs olyan technológia jelenleg, amivel a PET-palackot úgy lehetne újrahasznosítani, hogy abból ismét italcsomagolás legyen. Arról nem is beszélve, hogy hulladékként az alumínium a legértékesebb – míg egy kilogramm ebből 330 forint, a PET-palack csak negyven-nyolcvan forintba kerül. Emiatt is mondják, hogy az alumíniumdobozokkal önkéntes alapon is teljesíthetők az Európai Unió által meghatározott számok, ami a PET-palackról nem mondható el.
– A vállalat korábban kiadott egy közleményt, miszerint a PET-palackok jelentik a problémát a környezetre. Hogyan lehetne megoldani az ásványvizek, üdítőitalok palackozását, csomagolását a PET-palackok használata nélkül?
– Ami az üdítőitalokat illeti, a kisebb kiszerelésű alumínium italdoboz tökéletes alternatíva, hiszen nemcsak környezeti, de egészségügyi szempontból is előnyösebb – tökéletesen megvédi a benne lévő folyadékot a napfénytől, az oxigéntől és a szennyeződésektől, pont akkora kiszerelés, ami egyszerre jóízűen elfogyasztható, nem utolsósorban pedig a cukorbevitelünk is kontroll alatt tartható általa, hiszen kisebb esélyt ad a túlfogyasztásra. Az ásványvizek esetében is egyre több aludobozos kiszerelést látni Európában, és az sem elhanyagolható, hogy az emberek egyre gyakrabban fogyasztanak tisztított vizet, amelyet újratölthető fémpalackokban visznek magukkal.
– Európában sokan a skandináv régiót tartják az iránymutató példának újrahasznosítás szempontjából. Milyen alapokat kell hazánknak leraknia ahhoz, hogy ezt az újrahasznosítási politikát itthon is folytatni lehessen?
– A skandináv országok visszagyűjtési rendszere azért sikeres, mert különbséget tesznek az űrmértékek és a csomagolóanyagok között, mert ahogy említettem, az alumínium ára a legmagasabb hulladékként is, emiatt is működhet az önkéntes visszagyűjtés. Kevés szó esik róla, de évek óta elérhető Magyarországon is az a rendszer, amely a nagyobb élelmiszeráruházakban található automatákkal gyűjti vissza a használt alumínium italdobozt úgy, hogy levásárolható kupont ad a visszavitt csomagolásért. Jelenleg a sokkal nehezebben és költségesebben újrahasznosítható PET-visszagyűjtésnek nincs ilyen kialakult rendszere, és az újrahasznosításhoz szükséges feltételek is hiányoznak.
– Korábban az egyik multinacionális vállalat bejelentette, hogy tizenhárom százalékkal csökkentette az alumínium italdobozok súlyát. Ez hogyan nézhet ki a gyakorlatban? Mennyire tekinthető ez költséghatékonynak? Miért jelenthet előnyt ez a lépés a környezettudatosság szempontjából?
– Az aludobozok vastagságát nagyon sok szereplő, köztük mi is, évek óta csökkenti a környezeti terhelés csökkentése érdekében. Könnyen belátható az összefüggés: kevesebb nyersanyagot kell felhasználni ugyanannyi termék legyártásához. Az említett nagyvállalat esetében – amely a rendelkezésünkre álló adatok szerint a világ egyik legnagyobb PET-palack-szennyezője – kicsit visszás ez a hírverés. Főleg annak tükrében, hogy a fenntarthatósági vezetőjük nemrég azt nyilatkozta: nem szüntetik be az egyszer használatos műanyag palackok forgalmazását, mert a fogyasztók továbbra is ezeket szeretik. Mi ezzel szemben nem szeretnénk a fogyasztóinkra hárítani a felelősséget, inkább elköteleztük magunkat a jövő csomagolása mellett, és az aludobozainkkal valós alternatívát kínálunk az embereknek.
– Ha hazánkban bevezetnénk az általános betétdíjas rendszert, az milyen hatással lenne az önök eladási számaira? Ebben az esetben átállnának egy másik csomagolási módszerre a bevételnövelés érdekében?
– A környezetünk megóvása nem lehet üzleti kérdés. A vállalat tulajdonosai és vezetői már 2015-ben eldöntötték, hogy alumínium italdobozgyárat építenek, hiszen ezt tartják a jövő csomagolásának. Azóta minden innovációnk ennek mentén halad, és hangzatos ígéretek helyett tényekről tudunk beszámolni.
– Melyek ezek a tények?
– Az elmúlt öt évben öt százalék alá szorítottuk a PET-palackok arányát a portfóliónkban, amit 2024-ig egy százalék alá csökkentünk. Minden olyan megoldást támogatunk, amivel enyhíteni lehet a PET-szennyezésen. Az Ellen Macarthur Alapítvány kutatásai szerint évente 78 millió tonna műanyag csomagolás kerül forgalomba, amelynek mindössze két százalékát hasznosítják újra. A többi az óceánokba, erdőkbe, szeméttelepekre kerül. Ezzel szemben a valaha kibocsátott alumínium hetvenöt százaléka jelenleg is forgalomban van, mivel száz százalékban és bármennyiszer újrahasznosítható. Azt hiszem, ezek a beszédes számok is jól alátámasztják az aludoboz-csomagolást preferáló fenntarthatósági stratégiánkat, amelyen hosszú távon sem kívánunk változtatni.
