Méhészeteket tesz tönkre a jelenlegi európai politika

Mindennapossá vált Brüsszelben a méhekkel, a méhészeti ágazattal kapcsolatos problémák tárgyalása – mondta lapunk megkeresésére Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Kifejtette, ennek elsődleges oka, hogy az unió mézből csak félig önellátó, hiszen körülbelül ötszázezer tonna méz fogy el egy évben, de évjárattól függően „csak” kétszázötvenezer tonnát tudnak begyűjteni a méhektől. A mézüket nagyban, azaz hordóban értékesítő méhészek olyan árat kapnak termékükért, amely nem elegendő a megélhetéshez. Nem javít a helyzeten, hogy a mézkereskedelmet a keresleti piac helyett az határozza meg, hogy az áruházláncok a sokkal olcsóbb, harmadik ország által termelt mézet részesítik előnyben. Ha marad ez a tendencia, akkor gyakorlatilag az unió méztermelése csökken majd a jövőben – hívta fel lapunk figyelmét Bross Péter. Az elnök hangsúlyozta, a legrosszabb esetben a csökkenés addig tart, míg csak azok a méhészek „maradnak életben”, akik közvetlenül tudják értékesíteni mézüket a fogyasztóknak.

Bross Péter kiemelte, a brüsszeli politikusok most kezdenek rájönni, hogy uniós mézpolitika hosszú távon tönkreteszi a méhészet közvetett hasznát és a komplex ökoszisztéma fennmaradását biztosító beporzást, melyet importálni már nem lehet. Ezáltal nem csupán gazdasági válságba kerülhetnek a méhészek, de a uniónak is költséges a mézbehozatal.

Lapunk kérdésére Bross Péter azt válaszolta, hogy olyan jogszabályokat kell megalkotnia vagy módosítania az uniónak, melyek segítségével tisztességes verseny alakulhat ki a nemzetközi piacokon. Az elnök érthetetlennek tartja, hogy az Európai Unió olyan afrikai mézeket hozat be, melyek egy-egy összetevőként használt hatóanyagát tilos használni a tagállamokban, miközben a méhtartás körülményeit, a méhegészségügyben használt gyógyszereket szigorúan szabályozza. Ezenkívül az ázsiai eredetű mézeket ioncserés-gyantaszűrési eljárással gyártják, azaz homogenizálás előtt a mézeket egy olyan szűrőn engedik át, amely megváltoztatja a készítmények beltartalmát. Ez az unióban szintén tilos gyakorlatnak minősül, viszont az így elkészített mézek importálása – amely évente százezer tonnát is kitesz – nem tiltott a tagállamokban – hangsúlyozza az elnök.

Bross Péter ismertette, több európai kezdeményezés történt: az Európai Parlament (EP) több bizottsága kidolgozta a méheket, méhészeket védő javaslatot, Erdős Norbert Békés megyei EP-képviselő elkészítette a mézjelentést, valamint a legnagyobb uniós mezőgazdasági érdekképviselet, a Copa-Cogeca egy szakmai kiáltványt adott ki a méhészet fenntartásáért. Az előrelépést azonban hátráltatja az Európai Bizottság lassú reagálása – tette hozzá az OMME vezetője.

Bross Péter rámutatott, az Európai Unióban szerencsére több tagállam, köztük Franciaország kormánya is kiállt az európai méhészetért. Néhány országban már bevezették vagy próbálják bevezetni nemzeti szinten a kiszerelt mézek származásának megjelölését. Idén január közepén a Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsa is kezdeményezte a huszonhétből huszonkét tagállam támogatásával az erre vonatkozó közösségi szabályozás megváltoztatását. Ez azért is szükséges – mondja az elnök –, mert a jelenlegi hatályos jogszabály lehetővé teszi, hogy ha az üvegben lévő méz eredete kettő vagy több országból származik, elegendő az „EU” vagy a „nem-EU” eredet feltüntetése. Bross Péter példaként említette, ha a mézgyártó magyar mézet kever össze argentin és kínai mézzel, az előbb ismertetett két jelölést is elég használni, amely a fogyasztóknak nem kedvez. Az elnök kiemelte, a hazai méhészek már Magyarország uniós csatlakozásakor tiltakoztak a törvény ellen. „Reméljük, a politikai és társadalmi nyomás következtében, már a közeljövőben változik majd e jogszabály mind a mézfogyasztók, mind a hazai és uniós méhészek előnyére javára. Hiszünk abban, hogy ez a nyomás segít abban, hogy hazánkban és az Európai Unió­ban fennmaradhasson ez az ősi szakma, a méhészkedés, és továbbra is biztosítva legyen ezáltal az élelmiszeripar hetvenöt százalékát kitevő, beporzást igénylő élelmiszerek megtermelése” – hangsúlyozta az OMME vezetője.