Megtisztult a hazai mézpiac

A mézkeverékek pontosabb származásjelölésével biztosítható a fogyasztók tisztességes tájékoztatáshoz való joga, amely megakadályozná a vásárlók félrevezetését, másrészt a termékek jobb nyomon követhetősége – válaszolta a napokban Nagy István agrárminiszter Vadai Ágnesnek, a DK országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére. A tárcavezető kifejtette, a kormány kérte az Európai Bizottságot, hogy minél előbb tegyen javaslatot a méz irányelv módosítására.

Tizenhat tagállam, köztük Magyarország közös nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyet a mezőgazdasági és halászati tanács január 27-i ülésén mutattak be. A nyilatkozatban felszólították a bizottságot, hogy nyújtson be a méz irányelvre vonatkozó módosítási javaslatot, ami a fogyasztók pontosabb tájékoztatása mellett tisztességesebb versenyhelyzetet teremthetne az európai termelők számára – ismertette Nagy István. A tárcavezető hozzátette, amennyiben nem lesz, aki a méhészeti tevékenységet folytassa, nem lesznek beporzók, ami olyan ökológiai következménnyel fenyeget, amelyért mindany­nyian felelősök vagyunk.

Az agrárminiszter felhívta a figyelmet, hogy a hazai mézfogyasztás az elmúlt húsz évben ötszörösére nőtt, és folyamatosan emelkedik. A hatóságok és a szakmai szereplők határozott fellépésének, valamint a tudatosabb fogyasztói magatartásnak köszönhetően a magyar mézpiac már évekkel ezelőtt megtisztult a nemkívánatos importtól. Nagy István tudatta, az Európai Unió importjának negyven százaléka azonban továbbra is Kínából származik. A nagy európai mézkereskedők még mindig jelentős mennyiségű kínai eredetű, sokszor gyenge minőségű terméket forgalmaznak az uniós piacon, vagyis ugyanott, ahol a magyar méz nyolcvan százaléka talál vevőre – mutatott rá Nagy István. A tárcavezető közölte, hogy az Agrárminisztérium stabil támogatási környezettel biztosítja a méhészeti ágazat jövedelemtermelő képességének fenntartását. Az exportpiacokon mutatkozó rendellenesség megszüntetése elengedhetetlen az ágazat sikeréhez.