Kiemelten vizsgálják a revizorok a rejtett munka­viszonyt

A foglalkoztató sokat kockáztat, ha munkavállalóját katásként alkalmazza – nyilatkozta tegnap a távirati irodának Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára annak kapcsán, hogy a héten megtartott negyedik Adótanácskozás középpontjában a kata állt. Elmondta, a jogviszony átminősítésekor ugyanis a magánszemély, azaz a katás vállalkozás csak az elmaradt 15 százalékos mértékű szja megfizetésére kötelezhető, de az ezzel összefüggésben megállapított adóbírságot, késedelmi pótlékot a munkáltatónak kell megfizetni. A magánszemélyt terhelő le nem vont járulék esetében pedig az adóbírságon és a késedelmi pótlékon felül az adóhiány megfizetésére is a munkáltató köteles – írta a távirati iroda.

Izer Norbert hangsúlyozta: az adótörvények módosításakor fontos a szakmai konzultáció, az Adótanácskozás az a szakmai fórum, amely már 2018 óta folyamatosan segíti ebben a Pénzügyminisztériumot. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szűkíteni kell a jogszabálysértők mozgásterét. Az Adótanácskozás szerepe az adójogszabályok kialakításakor mára megkérdőjelezhetetlenné vált – tette hozzá az államtitkár.

Jelezte azt is, a kata a legnépszerűbb adófajta, hiszen a legegyszerűbb adózási módot választók száma március elejére átlépte a 391 ezret. Az Adótanácskozás résztvevői azonban jelezték, a nagy népszerűség mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll. A tanácskozáson elhangzott, hogy azok a cégek, amelyek – kijátszva a szabályokat – katásokat vesznek fel dolgozni, versenyelőnyre tesznek szert. Ahol korábban száz munkavállaló volt az irodában, most száz katás ül. Azonban amikor már – és ezt a szakma is így látja – a munkaerő-közvetítők is katás konstrukciókat dobnak a piacra, akkor lépni kell.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly mintegy 2200 ellenőrzést, illetve támogató eljárást indított. A katások esetleges foglalkoztatotti jogviszonyának kiemelt ellenőrzése 2020-ban is folytatódik, ráadásul ez idén nem érheti meglepetésszerűen az adózókat, az adóhivatal ugyanis éppen az elmúlt héten tette közzé a 2020-as ellenőrzési tájékoztatóját, amelyben rögzítette, hogy a revizorok kiemelten vizsgálják a katások esetében a bújtatott foglalkoztatást. Az ellenőrzésszám növelése és szigorítása a résztvevők szerint is jó válasz lehet, időszerű és szükséges lépés. Felmerült az is, ne a katás kisvállalkozót, hanem az őt alkalmazó céget keressék fel inkább a revizorok.