Gazdaság
A bontás nem mindig jó megoldás
A legdrágábbak azok a telkek, amelyeken bevezetett közmű és lakható ház is található, míg a legolcsóbbak azok, ahol a közművek nincsenek bekötve

Ha valaki építkezni szeretne, nem biztos, hogy a kiválasztott környéken üres telekhez jut. Ebben az esetben merülhet fel alternatívaként egy ház megvétele, azonban a megtartása, átalakítása szempontjából nem elhanyagolható, hogy milyen állapotban van – válaszolta lapunk megkeresésére az Otthon Centrum. A szakértői válaszban rámutattak, a telken található építmény abban az esetben jelent előnyt, ha lakható. A bontás és a törmelék elszállítása pluszköltség és -idő, amit a bontási engedély beszerzése és az azzal járó ügyintézés tovább növel.
Amennyiben lakható épületről van szó, változó, hogy ragaszkodnak-e a leendő vevők a bontáshoz, mivel egy kis ház használható például hétvégi háznak, nyaralónak, ráadásul egy átépítés költségesebb és időigényesebb is lehet, mint egy új ház építése. Az építés során a legnagyobb kiadást a gépészet, elektromosság, szerelvények, burkolatok, héjalások jelentik.
Ha üres telekről van szó, az építkezés olcsóbban, gyorsabban kivitelezhető, de ebben az esetben a közművek megléte lehet kérdéses, és beköttetésük jelenthet pluszköltséget. A legdrágábbak azok a telkek, amelyen bevezetett közmű és lakható ház is található, míg a legolcsóbbak azok, ahol a közművek nincsenek bekötve, de ennek ellenére bontandó épület található a telken.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a telekvásárlás kapcsán ugyancsak több tényezőre hívta fel a figyelmet. Szerinte Budapesten elképzelhető, hogy már a telekár miatt is megérheti felújítandó családi házat venni, hiszen ezek a fővárosban átlagosan 52 millió forintba kerülnek. Ehhez képest az agglomerációban már harmadannyiért lehet telket vásárolni. A megyeszékhelyeken majdnem dupla akkora a már meglévő családi házak és a telkek átlagára közti különbség, ez 21, illetve 12 millió forint. A kisebb településeken, ahol a legolcsóbbak a lakóövezeti telkek, hasonlóak az arányok, ám a számok alacsonyabbak, átlagosan nyolc és fél millió forintot kérnek egy családi házért, míg egy üres telekért 5,3 milliót.
Balogh László szerint a meglévő ház mellett szólhat, hogy sok településen már nincs annyi jó elhelyezkedésű szabad telek, és a már meglévő családi házak lokációja sem elhanyagolható szempont. A már meglévő családi házak vásárlása ellen szólhat sok esetben a házak telken belüli elhelyezkedése is. Ez ugyanis olyan adottság, amin nehéz változtatni, így a felújítás és az újjáépítés mértékétől függően például az átépítés is milliós extra költséggel járhat.
Ha nem az alapokig bontja le az építtető a meglévő házat – hívta fel a figyelmet Balogh László –, akkor az állami támogatások esetében is csak a használtlakás-vásárlásra vonatkozó támogatások vehetők igénybe, amelyek alacsonyabb összegűek, mint az új ingatlanok után járó támogatások. Kivétel ez alól a falusi csok, amelyet korszerűsítésre és felújításra is fel lehet használni. A szakértő hozzátette, az üres telek mellett szólhat még, hogy az építkezésnek a helyi építési szabályokon kívül csak az építtető pénztárcája szabhat határt, nem kell igazodni a korábbi adottságokhoz.